A szagok életünk minden pillanatában, mozzanatában tájékoztató, irányító szerepet játszanak. Ennek ellenére a szagok világa fehér folt ismereteink korántsem teljes térképén. Ellentétben a színekkel és hangokkal, szavaink sincsenek közvetlen jelölésükre. Közvetlenül csak három megjelölést használunk. Az egyértelműen negatív hatást kiváltó, vészhelyzetet jelző, riasztó szagérzékleteket bűznek, egyaránt pozitív vagy negatív hatást keltő szagérzeteket szagnak, míg számunkra csak pozitív hatásúakat illatoknak nevezzük. Az orrüregben csupán egy négycentiméternyi helyet foglaló szaglószervünk mintegy 100 millió szaglósejtet működtet.
Ellentétben a látással, a hallással, az inger közvetlenül jut el az agyba, lévén a szaglónyálkahártya sejtjei agyidegsejtek. Míg a látás és hallás esetében az ingerületek egy szelektáló, cenzúrát gyakorló, védelmet biztosító szűrő közbeiktatásával jutnak el rendeltetési helyükre, addig a szagingerekkel szemben "védtelenek" vagyunk, mert közvetlenül az agyunk legősibb részébe, a limbikus rendszerbe jutnak el jelentős befolyást gyakorolva életműködésünkre, ezáltal közérzetünkre, viselkedésünkre. Az illatok gyógyító hatása ebben a tényben gyökerezik.
Az illóolajok a növényi szervezet működésének melléktermékei, amelyek a növény legkülönbözőbb részeiben halmozódnak fel. A gyökérben, a fás részekben, az ágcsúcsokban, a levelekben, a virágokban, az éretlen és érett termésekben, a magokban. Az illóolajokat a növény fajtaspecifikusan a keletkezés helyén vagy annak közelében raktározza el. Ez lehet: a sejt protoplazmájában - erősen fénytörő cseppek formájában, a szövetközi járatokban, az erre a célra szolgáló illóolajtartó üvegekben, mirigyszőrükben, mirigypikkelyekben. Ugyanannak a növénynek különböző részeiben található illóolajok azonban mind fizikai, mind vegyi tulajdonságaikat és hatásukat tekintve jelentősen eltérnek egymástól. Minőségüket és összetételüket lényegesen befolyásolja a talaj, az éghajlat, a növény életkora, a szedés ideje. Ezért lehetséges az, hogy ugyanaz az illóolajféleség más és más minőségű, még azonos gondosságú feldolgozás esetén is.
Előállítás
Leggyakrabban desztilláció útján történik. A felaprított növényi részekből vízgőzzel nyerik az illóolajat. Ilyen például a kamillás inhalálás. Az illóolajban nagyon gazdag növényi részekből gyakran préselés és kivonás útján nyerik az illóolajat.
Ánizs
A mérsékelt égöv minden országában megterem, desztillációval állítják elő.
Hatásai:
Általános működésszabályozó (tüdő, szív, emésztés, idegrendszer); élénkítő (egyes szakértők szerint erotikusan serkentő), emésztésszabályozó. Étvágygerjesztő; gyomorerősítő, hányingercsillapító, görcsoldó, szélhajtó, gyomor- és bélfelfúvódást akadályozó, epekiválasztást serkentő, nyákoldó, köptető, vizelethajtó, csíraölő, fertőtlenítő, élősdipusztító (tetvek, akták) és bőrnyugtató.
Belső használat:
Köhögés, asztma, impotencia, frigiditás, túlzott élénkség, menstruációs görcs.
Külső használat:
Rovarcsípés következményeinek a csökkentése, szájfertőtlenítés. A rühatkát például tíz perc alatt elpusztítja. Lidérces álmok ellen illatosító lámpában párologtatva is kiváló hatást érhetünk el.
A szagok életünk minden pillanatában, mozzanatában tájékoztató, irányító szerepet játszanak. Ennek ellenére a szagok világa fehér folt ismereteink korántsem teljes térképén. Ellentétben a színekkel és hangokkal, szavaink sincsenek közvetlen jelölésükre. Közvetlenül csak három megjelölést használunk. Az egyértelműen negatív hatást kiváltó, vészhelyzetet jelző, riasztó szagérzékleteket bűznek, egyaránt pozitív vagy negatív hatást keltő szagérzeteket szagnak, míg számunkra csak pozitív hatásúakat illatoknak nevezzük...
Tetszett a cikk?



