A Radiology Today tekintélyes orvosi szaklap 2003. augusztus 4-ei számában terjedelmes cikk jelent meg az alternatív gyógyászati eljárások hatékonyságát jelző tudományos kutatásokat illetően. A cikk szerzője, Dan Harvey szerint a mai kor figyelemre méltó tudományos-technológiai eredményei közül említésre méltó, hogy a tudomány igazolja a rejtélyeset és "igaz valójában mutatja be, ami spirituális".

Tudományos tanulmányok az alternatív gyógyászat hatékonyságát jelzik

A Radiology Today tekintélyes orvosi szaklap 2003. augusztus 4-ei számában terjedelmes cikk jelent meg az alternatív gyógyászati eljárások hatékonyságát jelző tudományos kutatásokat illetően. A cikk szerzője, Dan Harvey szerint a mai kor figyelemre méltó tudományos-technológiai eredményei közül említésre méltó, hogy a tudomány igazolja a rejtélyeset és „igaz valójában mutatja be, ami spirituális”.

Manapság a kortárs és az alternatív gyógyászat gondos vizsgálatok tárgya. Ősi hagyományok, mint a Transzcendentális Meditáció (TM), a jóga és az akupunktúra nem csak új követőket vonzottak magukhoz, de tárgyilagos kutatók úgymond laboratóriumi mikroszkóp alá is helyezték ezeket a gyakorlatokat, és olyan adatokkal álltak elő, amelyek igazolják a jótéteményeiket.

–Amit most a tudományon keresztül látunk, az két dolog – mondja Alarik Arenander, Ph.D, az Agykutató Intézet igazgatója, amely a Maharishi Menedzsment Egyetem Tudomány, Technológia és Társadalompolitikai Intézetének része Fairfieldben (Iowa). –Nagy technológiai előrelépést tapasztalunk az idegrendszeri képalkotó technikák területén, és ezzel egyidőben az érdeklődés erősen újraéled, hogy megértsük az agy alapvető állapotait.

Nem különös többé, hogy olyan látszólag nem összefüggő betűszavak, mint a TM és a CAM vannak együtt az MRI (mágneses rezonancia imaging) és a PET (pozitronemissziós tomográfia) betűszavakkal a vezető médiában és tudományos folyóiratokban. Például a Reuters és a New Scientist magazin is mostanában jelentette, hogy hogyan fedték fel különböző MRI és PET vizsgálatok azt, hogy a buddhistákban bizonyos agyi területek folyamatos működésbe lépnek, jelezvén az elme pozitív állapotait, amelyek még a meditáció után is fennmaradnak.

Ezen új tanulmányok szerint a madisoni Wisconsin Egyetem és a Kalifornia Egyetem San Francisco Egészségügyi Központjának kutatói kimutatták, hogy az agy részeit – a bal prefrontális lebenyeket, melyek az érzelmekhez és a hajlamokhoz köthetők, ill. az amigdalát, a félelemérzethez kapcsolható területet – hogyan érintik a buddhisták spirituális gyakorlatai. Ugyanakkor kombinálják a jógát és az akupunktúrát a nyugati orvosi kezeléssel az egész országban, hogy hatékonyabb gyógyulást biztosítsanak.

Nemcsak a tudósok és az orvosok érdekeltek ebben a kutatási irányban, hanem az anyagi támogatásokat adó nagy intézmények is, mint az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal (NIH). Mégis, ez az egész egy teljesen új kutatási vonal, ami még éppen hogy megnyílt, és sok kutató került a nyomozásba térkép nélkül.

–Jelenleg mindez egy vad, vad nyugathoz hasonló – mondja Arenander, aki a TM alkalmazásáról szóló kutatásban vett részt traumatikus agysérült páciensek és hiperaktív figyelemhiányos rendellenességben szenvedő gyermekek kezelésére. – Néhány ember csak betesz valakit egy mágnesbe, képeket készít és aztán publikál. De a munka valójában nem kapcsolódik semmihez, és csak néhányuknak van hozzá igazán valami hátterük is. Nincsenek szabályok, nincs rendszer. Mindenki kapott egy letakart vagont, és csak mennek vele a prérin keresztül. Ezért készítettünk engedélyezési iratokat az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatalhoz. Először néhány alapdologgal kell előállnunk mielőtt összehasonlító tanulmányokat készítenénk, egyébként az egész csonka.

A két kutató, akik módszertanilag úttörő kutatást végeztek és szisztematikusan feltárták a területet, David Orme-Johnson, Ph.D, a Maharishi Menedzsment Egyetem Természetes Gyógyászat és Megelőzés Központjának az adjunktusa és Zang Hee Cho, Ph.D, a radiológiai tudományok, a pszichiátria és a humán magatartástan professzora a Kalifornia Egyetem Funkcionális Agykutató Laboratóriumában.

Ez a két, a CAM-tanulmányokban – különösen az akupunktúra és a TM esetében – már tapasztalt kutató mostanában kezdte együttműködését: egy kísérleti tanulmányt a funkcionális idegrendszeri képalkotó technikával az akut stresszválaszok vizsgálatára TM-gyakorlókban. A folyamatban lévő tanulmányban, melyet Irvine-ben vezetnek, Cho és Orme-Johnson, az elöljáró kutatók fMRI berendezést használnak hogy a TM-gyakorlók fájdalomra adott reakcióit vizsgálják és összehasonlítsák a meditációban járatlan alanyok eredményeivel. A kezdeti vizsgálatok után a nem-meditáló kontroll alanyok megtanulják a TM-et és négy hónap gyakorlás után újabb felvételeket készítenek róluk. A cél az, hogy feltárják azokat az agyi mechanizmusokat, amelyek közvetítik a TM program stresszre gyakorolt jótékony hatásait, valmint a szív reakcióit a stresszhatásokra.

– Egy átfogó összehasonlítást akartunk csinálni a hosszú ideje meditálókkal és azokkal, akiket érdekel a TM megtanulása – magyarázza Orme-Johnson. – Ki akartuk deríteni, hogy mi megy végre a szívben és az agyban, így mértük a szív sebességét éppúgy, mint azt, hogy mi történik az agyban a fájdalomválasz során.

Orme-Johnson és Cho mindketten végeztek már előzőleg hasonló kutatásokat. A Texas Egyetemen El Pasoban Orme-Johnson egy olyan kutatást vezetett – szintén TM-gyakorlókat alkalmazott és a zaj által kiváltott stresszválaszt mérte – amely felfedte, hogy a meditálók gyorsabban kikerültek a stresszből, amit úgy tűnik, hogy a jelenlegi tanulmány is megerősít. – Az autonóm idegrendszer nagyobb stabilitással rendelkezett a meditálók esetében, a kontrollal összehasonlítva – idézi vissza.

Az akupunktúra hatása az agy agyagcseréjére

Cho az akupunktúrát a test fájdalomra adott válaszával kapcsolatban tanulmányozta – speciálisan, hogy hogyan érinti az akupunktúrás stimuláció az agy működését. Megfelelő módon, Cho, aki kigondolta a pozitronemissziós tomográfiát (PET), ezt a technikát alkalmazta hogy mérje a változásokat az agy anyagcsere-folyamataiban. A módszer kiderítette, hogy agyi területek aktiválódnak vagy deaktiválódnak bizonyos akupunktúrás pontok, vagy akupontok stimulációján keresztül. Végeredményképpen azt a következtetést vonta le, hogy az agyi szabályozó mechanizmusok vagy homeosztatikus mechanizmusok serkentésével az akupunktúra alkalmazható különböző betegségek kezelésére.

Érdekes módon Cho egy személyes tapasztalat hatására kezdett ebbe a kutatási irányba. A 90-es évek elején egy hegymászó túrára ment és utána fájdalmat érzett, amely elég komoly volt ahhoz, hogy orvosi figyelmet igényeljen. Mivel egy hétvégén tért vissza, egy azonnali szokványos orvosi kezelés nem volt elérhető, ezért a felesége arra bátorította, hogy helyette inkább látogasson meg egy akupunktőrt. Cho-t szkepticizmusa ellenére a felesége rábeszélte a dologra.

Amint kiderült, az eljárás majdnem azonnal könnyített a fájdalmán. Mivel szkeptikusként kezdte a kezelést, olyan következtetést kellett hoznia, hogy a hatások alapja több, mint pszichoszomatikus. Kíváncsiságától vezetve Cho egy tudományos igényű vizsgálatba kezdett. PET és fMRI használatával az akupunktúra fájdalomra gyakorolt hatását tanulmányozta, hogy meghatározza ha egy akupont az agy aktiválódását okozná.

Cho egy olyan kísérletet tervezett, amelyben az alanyok az ujjukat forró vízbe dugják (elég forró ahhoz, hogy fájdalmat okozzon, de nem elég ahhoz, hogy sérüléssel járjon). Az alanyokról kétszer készítettek felvételeket. Először a fájdalmat mérték és az agykéreg aktivitását figyelték. A következő alkalommal az alanyok akupunktúrás kezelést kaptak, aztán az ujjukat a forró vízbe dugták és újabb felvételek készültek, hogy követhessék a változásokat az agykéreg fájdalomérzékelő területein. A felvételek második sorozatán a fájdalomfolyamat jelei eltűntek. Ez arra vezette Cho-t, hogy feltegye, hogy az akupunktúra endogén ópiátot produkál, amely blokkolja a növekvő fájdalomjelet valahol a gerincagyban, és meggyőződött arról, hogy a PET igazolja az akupunktúra hatékonyságát.
–Azt hiszem, hogy az akupunktúra sokkal inkább idegrendszeri hatáson alapul, mint bármi máson – mondja.

Később egy előadást tartott a munkájáról a Maharishi Egyetemen. A kar kutatói el voltak bűvölve, és hasonló módszertant akartak használni a TM tanulmányozására – ez vezetett a jelenlegi együttműködéshez.

Felfűtött reakciók

A tanulmányt elkezdve Cho és Orme-Johnson azt gondolták, hogy az agy válasza a stresszhatásra kisebb lesz a hosszú ideje meditálók körében, mint a nem gyakorló alanyoknál.
–A munkahipotézisünk az, hogy a hosszútávú TM-gyakorlás belső stabilitást fejleszt ki és csökkenti az idegesség szintjét, ilymódon a fájdalomra adott reakció nem erősődik fel a folytatólagos distressz reakciók miatt – mondja Orme-Johnson. – Ezt számos független tanulmány és metaanalízis kimutatta.

A tanulmány kezdetben csak nyolc 55-65 év közötti alanyt tartalmazott: négy hosszú ideje gyakorlót és négy nem meditáló alanyt. Amint Cho tanulmányában, itt is forró víz (kb. 50 °C) volt a fájdalom stresszor. A képalkotó technika fMRI volt egy Philips 1,5 T MRI rendszerrel. Cho azt mondta, hogy azért választotta az fMRI-t ebben a tanulmányban, mert azt valamivel könnyebb használni, mint a PET szkennert.

Az fMRI lehetővé teszi a hemodinamika, vagy a vér és oxigén áramlásának mérését az agy különböző területein – mondja. – A PET is képes a véráramlás mérésére, de méri a glükózt, vagy az agy aktiválásához szükséges energiát is, szóval ez egy sokkal közvetlenebb eszköz annak a vizsgálatához, hogy mi megy végre az agyban. Sokkal érzékenyebb és kifinomultabb, de nem fecskendezhetünk túl sok izotópot az alanyba, és az fMRI-hez hasonlítva lassú is. Szóval kényelmesebb volt fMRI-t használni.

Nyugodtabb szív

Párhuzamosan a felvételekkel szívsebesség-vizsgálatok is készültek. Az alanyokat kétszer vizsgálták – egyszer este és egyszer a következő reggel. Az ujjukat háromszor helyezték a vízbe 30 másodpercre egy 7,5 perces perióduson belül. Orme-Johnson elmagyarázta, hogy az MRI komponens hátteret biztosít ahhoz, hogy hogyan néz ki az agy és az fMRI komponens a véráramlás alapján mérve összehasonlítja az agyi aktivitást, miközben az ujjak bent vannak a vízben majd kint vannak belőle. Az esti kísérletek alkalmával a négy TM-gyakorló jelentősen kevesebb reakciót mutatott a teljes agyi területen keresztül, mint a négy nem meditáló. A szívverés sebessége megnövekedett a kontrollokban a fájdalomstimuláció során mind a reggeli, mind az esti kísérletek alatt, de nem nőtt meg jelentős mértékben a TM csoportban egyik vizsgálat során sem.

A kutatók szerint ezek az első eredmények azt mutatták, hogy az agy és a szív kevésbé reagált a fájdalomhatásra a TM csoportban, mint a kontrollcsoportban. – Az fMRI felvételek kisebb agyi aktivitást mutatnak a meditálóknál a fájdalomstimulációban, mint a kontroll alanyoknál - mondja Orme-Johnson. – Még nagyon a vizsgálatok kezdeti fázisában járunk, de kezdetben sokkal kevesebb reakciót észleltünk.

Továbbá rámutattak arra, hogy a fokozott szívműködés egy védekező reakciót jelez – harcolj vagy menekülj – ami károsíthatja a szervezetet. Arra is rávilágítottak, hogy az eredményük egybehangzik más bizonyítékokkal, amelyek azt sugallják, hogy a TM gyakorlása megváltoztatja az egyéni stresszválaszt. Ez a változás, mondták, jótékony hatású a szív-érrendszeri egészség szempontjából.

Ezen a módon a kísérletet összefüggésbe hozták az alany fiziológiai reakciójával éppúgy, mint az emócionális fájdalomreakcióval. Orme-Johnson elmagyarázza, hogy először a test azt üzeni az egyénnek, hogy a víz forró és fájdalmat okoz. – Először a víz nem érződik különösebben forrónak – mondja Orme-Johnson, - de aztán 10-15 másodperc múlva a hő felhalmozódik és fájdalomérzetet okoz.

Ezt követi a distressz válasz, amikor az egyént a fájdalom érzelmileg is felkavarja.
– Nagyon érdekes a fájdalomaktiválódás az agyban, amint egymás utáni változásokat lehet megfigyelni a különböző területeken – mondja Cho. – Először a víz forró, majd nagyon forróvá válik, aztán pedig kibírhatatlan lesz. Ez a fájdalomérzet feldolgozásának eltérő sorrendjét foglalja magában. Amikor fájdalmat érzünk, az agy kiválasztja a fájdalominformációt. Ezután az érzelmi komponensek lépnek színre. Meggyötörtek vagyunk a fájdalom miatt. Amikor a fájdalom fennmarad, az agy azt mondja, hogy tegyünk valamit.

Ez a distressz válasz volt a kísérlet legjelentősebb aspektusa. A hosszú ideje meditálók kevesebb distressz választ mutattak. És ez az, amit Cho és Orme-Johnson tovább akarnak vizsgálni.
– Szeretnénk látni egy bizonyos agyi sruktúrát, ami a nem meditáló kontrolloknál működésbe lép, a hosszú ideje meditálóknál pedig nem – mondja Cho. – De mindezidáig, amit láttunk az nagyon általános volt.

TM és a fejlődő elme
Jelentős, hogy a kísérletet nem meditációs időszak alatt végezték. Ezért a kutatók szerint az eredmények azt sugallják, hogy jelentősebb relaxáció nem történik, csak meditáció alatt. – Az agy területe a nem meditálóknál elég jól aktiválva volt – mondja Cho. – Egy sokkal nyugodtabb reakciót láttunk a hosszú ideje meditálóknál. Az aktiválódás sokkal alacsonyabb volt. Azt gondoltuk, hogy ez elég érdekes.

A meditálók, úgy tűnik, kevésbé stresszes és lazább egyénekké fejlődtek. - Ha adunk az agynak egyfajta tapasztalatot, a tapasztalat megváltoztatja az agyat – mondja Arenander. – Ha biztosítjuk az agynak a transzcendálás tapasztalatát, az agy egy olyan szervvé alakul, amely sokkal összeszedettebben és rendezettebben működik.
Ráadásul ez a tapasztalat és az eredményezett átalakulás – mondja Arenander – egy holisztikusan jótékony hatással rendelkezik, amint azt a rendezett gondolkodási folyamatok, a viselkedés és a fiziológia megtestesítik. Ezért a meditálók testileg és lelkileg egészséges egyének.

Amint a tanulmány előrehalad, Cho és Orme-Johnson növelik a kísérleti alanyok számát, hogy jobb statisztikai megbízhatóságot érjenek el. – Aggódtam a statisztikák miatt, így most 16 alannyal megismételjük a kísérletet – jelenti Cho.

Továbbá a kutatás folytatódásával a tudósok azt is próbálják meghatározni, hogy az agy mely speciális területei az érintettek – a fájdalomreakció útvonalaira összpontosítva a talamuszban és a limbikus rendszerben. Amit a tanulmány korai szakaszában láttak, az egy általános agyi reakció volt.

–Szeretnék egy érzékenyebb kísérletet vezetni egy érzékenyebb magas MRI mezővel – mondja Cho. – Most egy 1,5 Tesla erejű MRI rendszerünk van. Üzembe helyezünk egy 3 Tesla erősségű rendszert, ami jobban az fMRI-re van hangolva. Remélhetőleg képesek leszünk az agy sokkal speciálisabb területeit megnézni és összehasonlítást végezni.

Orme-Johnson azt mondja, hogy őt különösen az agy emócionális része érdekli, amelyet úgy hívnak hogy anterior cyngulate gyrus. Előző kutatások szerint az agynak ez a része lép működésbe, amikor egy személyt valami gyötör.

Amit már most is tudnak, hogy annál kevesebb agyterület kapcsolódik be, minél rendezettebb, a működésük. Ez összhangban lévőnek tűnik más tanulmányokkal, nem szükségszerűen a TM-et vizsgálókkal. De mindent összevetve, úgy tűnik azt jelzik, hogy ha az agy kisebb aktiválódást mutat, akkor az valószínűleg egy magasabb szintre fejlődött elme.

–Kimutattuk, hogy azoknak az embereknek, akik valamennyi ideig gyakorolták a TM-et, az agyuk lényegében megváltozik – mondja Arenander az Agykutató Intézetnél végzett kutatásról. – Van néhány agyi jellemző, amely bizonyos eltérést mutat (a meditálók és a nem meditálók között).

–Most egy olyan kép kezd kirajzolódni a különböző laboratóriumokban végzett kutatásokból, hogy a kevesebb reakció a nagyobb hatékonysággal és kisebb izgatottsággal kapcsolható össze – mondja Orme-Johnson. Például magas IQ-val rendelkező emberek kisebb agyi aktivitást mutatnak mentális problémák megoldása közben mint az alacsonyabb IQ-val rendelkezők. Egy hasonló eredményt találtunk olyan alanyokat szembeállítva akik jók a matematikában és akik nem.

Következtetés

Arenander írta, hogy a TM a leszélesebben alkalmazott CAM technika az Egyesült Államokban mind az orvosok, mind a népesség körében. A leghatékonyabb is. Valójában egyfajta növekedés-iparrá vált. Van ennek egy jó oka: ugyanis kimutatták, hogy azok az emberek, akik meditálnak, rendszeresen jobb általános egészséget élveznek. Most, mutat rá Arenander, van egy nyílt érdeklődés hogy kitaláljuk, hogy miért.

–Ha mindezek a jelenségek megtörténnek az emberek elméjében, szívében és szervezetében a meditációtól, akkor hogyan lehetséges ez? Hogyan változik a fiziológiájuk ilyen figyelemre méltó módon? – kérdezi. – Ez része az ésszerű okoknak a Nemzeti Egészségügyi Hivatalhoz benyújtott támogatáskérelmeink kapcsán és ezért van az, hogy a NIH annyira érdeklődik a meditáció iránt és nagy mennyiségű pénzt költ ezen technikák hatékonyságának a vizsgálatára.

Antal Béla-Németh József

www.tminfo.hu
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.