A szakemberek az utóbbi két-három évtizedben sokat beszélnek és írnak a napsugárzás káros, bőrrákot okozó hatásáról, mióta felfedezték az ózonréteg elvékonyodását, s észlelték - ezzel párhuzamosan - a bőrdaganatok megszaporodását.

A szakemberek az utóbbi két-három évtizedben sokat beszélnek és írnak a napsugárzás káros, bőrrákot okozó hatásáról, mióta felfedezték az ózonréteg elvékonyodását, s észlelték – ezzel párhuzamosan – a bőrdaganatok megszaporodását.

A földünket és bennünket is éltető Nap nem csak hasznos, hanem az élővilágnak ártó, káros sugarakat is kibocsát. Káros hatása csaknem egészében az ultraviola (más néven ultraibolya) sávnak köszönhető, amely meghatározott hullámhosszú, elektromágneses sugárzás. Ezt három részre, UVA, UBC és UVC szakaszra bontották. Minél rövidebb hullámhosszú a sugárzás, annál kevésbé kívánatos a földön.

Itt kap szerepet az ózon, amely légrétegünk külső burkán, 25-100 km-es magasságban, az ultraviola sugárzás hatására alakul ki és nem más, mint három oxigénatomból kialakult molekula, amely gyorsan bomlik. (Éreztek már villámcsapás után valamilyen meghatározhatatlan, kellemes illatot, amely perceken belül elillan? Ezt az ózon árasztja.) E molekulák keletkezésének és bomlásának egyensúlya akadályozza meg a káros sugárzás földre jutását. Ha az ózonpajzs elvékonyodik, bizonyos esetekben akár ötven százalékot is elérve, beszélhetünk ózonlyukról. Csökkenését különböző vegyi anyagok légkörbe juttatása (például freon hajtógáz, bozótirtó vegyszerek, stb.) okozzák. Ebben az esetben nem látja el funkcióját, tehát akadálytalanul bombázhatnak bennünket az ultraibolya sugarak, természetesen a rövidebb hullámhosszú B és C sugarak is.

Mi történik ilyenkor?
Ezek a sugarak főleg olyan sejtalkotó fehérjemolekulákban nyelődnek el, amelyek a sejt osztódásáért és normális működéséért felelősek. Világos, hogy a torzult átörökítő anyag bizonyos határon túl tud generálódni, így torz, rosszul működő, beteg sejtek keletkeznek, minden feltételt megteremtve a bőrrák kialakulásához.

Segíthetünk a természetes védekezésben. A bőrnek ugyanis megvan a maga stratégiája. Fokozatosan bevezetett napozás mellett a hám bizonyos sejtrétege 3-5-szörösére vastagszik meg, s így elzárja az utat a mélyebb rétegekben kárt okozó ultraibolya sugarak előtt. E védőréteg kialakulásához 2-3 hétre van szükség. Soha ne menjünk nyaralni fehér bőrrel! Szánjunk időt az előbarnulásra! Tudom, nincs módja ezt mindenkinek természetes úton tenni, de pótmegoldásként itt vannak a mesterséges sugarakat kibocsátó napágyak. Heti néhány alkalommal pár perces használatuk segít. Ez azonban nem minden, ugyanis még ebben az esetben is károsodhat a bőrünk, ha nem figyelünk néhány dologra. Az ultraibolya sugarak mennyisége és ereje a mérsékelt égövben évszakfüggő. Minél közelebb megyünk azonban az Egyenlítőhöz, annál több és erősebb hatású. S egyre nagyobb az utazási kedvünk.

Óvatosan a vízparton!
Természetesen a víz mellé. Vigyázat! A víz az UVB-sugarak 40, a homok pedig 25%-át veri vissza, jelentősen felerősítve ezzel a hatását. Befolyásolja azonban a tengerszint feletti magasság is, 1000 méterenként körülbelül hat százalékot téve hozzá. Felhős időben is gondoljunk a veszélyre, hiszen ilyenkor inkább az infravörös sugárzás figyelmeztető, melegítő hatása csökken, az UV sugárzás sokkal kevésbé.

Mi a teendő? Minél délebbre, minél nagyobb víz mellé megyünk, annál inkább legyünk óvatosak! Nem csak a rákkeltő hatást csökkenthetjük, hanem súlyos , másodfokú égések kialakulását is megelőzhetjük, ha néhány óvatossági rendszabály betartunk.

Ne menjünk a napra délelőtt 11 és délután 4 óra között!
Ne feküdjünk ki a vízpartra, még árnyékban sem!
Ne napozzunk csónakban, stégen, gumimatracon!
Használjunk fényvédő krémeket!
Vigyázva, egyenletesen kenjük fel, nehogy foltosra barnuljunk. A kenést 2-2,5 óránként, valamint fürdés után célszerű megismételni, mivel ennyi idő alatt hatását veszti. A fényvédő faktor számát bőrtípusunkhoz válasszuk.

Minél inkább hajlamosak vagyunk a leégésre, annál magasabbat.

Leég vagy lebarnul?
E szempontból hat csoportba sorolhatók az emberek, s legnagyobb körültekintést az első csoport igényel.

1. Mindig könnyen és súlyosan leég, nem barnul, lehámlik. Jellemző a világos bőr, kék szem, szeplők, szőke vagy vörös haj.

2. Általában könnyen és fájdalmasan leég, majd kissé lebarnul, lehámlik. Jellemző a fehér bőr, vörös vagy szőke haj, kék vagy barna szem.

3. Közepesen leég, átlagosan lebarnul. Jellemző a fehér vagy világos bőr, kékesszürke szem, de lehet barna is, világosbarna vagy sötét színű haj.

4. Minimálisan ég le, könnyen, az átlagosnál jobban és gyorsabban barnul. Jellemző a fehér vagy világosbarna bőr, sötétbarna haj, sötét szemek.

5. Csak ritkán ég le, könnyen és gyorsan barnul. Jellemző a barna bőr (hinduk, amerikai indiánok).

6. Soha nem ég le, kiterjedt barnulás (amerikai, afrikai négerek, ausztráliai bennszülöttek, stb.).

A napérzékenység azonban nem csak a bőrtípus, hanem testtájak szerint is változik. Az arc, a nyak, a törzs érzékenyebb a végtagoknál. Végül az érzékenység nagyobb gyermek- és időskorban.

Ha minden óvintézkedést megtettünk, akkor se feledjük, hogy a nap, a szél, a víz együttes szárító hatását. Strandolás után használjunk testápolót a zsírréteg és az elvesztett víz pótlására.

Végül egy jó tanács
Nyaralás előtt mutassuk meg bőrünket szakembernek (onkológus - bőrgyógyász szakorvosnak), hogy megnyugtasson bennünket, nincs olyan elváltozás rajtunk, amely a Nap provokáló hatására elrákosodhat.

Dr. Malmos Erzsébet
onkológus - bőrgyógyász
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.