A végbélviszketés a lakosság 1-5 százalékát érintõ probélma. Az égő, csípő érzés a leggyakoribb panaszok közé tartozik. Többnyire a végbél berepedése okozza ezt a széklet utáni érzést. Sokszor társulhat hozzá egy-két csepp vér a széklet tetején, ami még ijesztőbbé teszi a kórképet. A férfiak körében ez a fajta viszketés kétszer gyakoribb, mint a nõknél. A panaszok háromnegyedének hátterében sikerül megtalálni a viszketés okát. Gyakori, hogy belszervi betegségek - például cukorbajjal, különbözõ vesebetegségek, epepangással járó májbetegségek - és bizonyos daganatos kórképek az okozói. A végbélviszketések körülbelül egynegyedéért végbéltáji, elsõsorban gombás eredetû bõrbetegségek felelõsek, de a bélférgesség is többnyire hasonló jellegű viszketéssel jár. Erre az jellemzõ, hogy ágymelegben a leggyötrõbb. A végbélviszketések mintegy felét a végbél megbetegedései okozzák, de okozhatja a bőridegek működési zavara is. Az ezeket elõidézõ okok közül leggyakoribb az aranyér. A kiváltó okok közé tartozhatnak az aranyerek, a végbélnyálkahártya fekélyei, egyes gyógyszerek és tisztálkodási szerek iránti túlérzékenységi reakciók, a bőr befülledése a túl szoros harisnyanadrág vagy fehérnemű miatt, bélférgek, végbélsipoly, egyes bőrgyulladások, a végbél előesése Ám ha aranyérbetegség támad, vizsgálattal kell tisztázni az okát.
Aranyér: A külső végbélnyílás záróizmai alatti aranyérben szenvedő beteg viszketést vagy égető érzést észlel a végbélnyílás tájékán járás közben, valamint székelés során a záróizmok gyenge összehúzódását tapasztalja. Néha vérzések is előfordulnak. Ha az aranyerek a végbélnyílás előtti csatorna felett helyezkednek el, folyamatosan gyulladásban vannak, a fájdalmak és a vérzések súlyosabbak. Szövődményként kialakulhat: vérszegénység az ismétlődő vérzések következtében, rendkívül fájdalmas visszérrögösödés vagy a végbél nyálkahártyájának előesése.Az aranyér a végbél és a végbélnyílás vénáinak kifejezett, körülírt tágulata, ami kialakulhat az elhízottság, az ismételt terhességek, a székelés közbeni erőlködések, krónikus székrekedés, vastagbélgyulladás, hasmenések és májgyulladást követő vénás pangás következtében. Kialakulása összefügghet örökletességgel, az ülő foglalkozással és életmóddal, hashajtók túlzott szedésével. Az aranyér kezelése valójában olyan intézkedések együtteséből áll, mint a táplálkozási szokások megváltoztatása, a székrekedés kiküszöbölése, kemény ülőalkalmatosság használata, ülőfürdő, tornagyakorlatok végzése, helyileg alkalmazható kenőcsök és egyéb gyógyszerek alkalmazása a vérkeringés javítására. Súlyosabb esetekben az aranyerek egy speciális anyagot tartalmazó injekció segítségével „elzárhatók. Végső esetben sebészeti megoldáshoz is lehet folyamodni. A nagy belső aranyereket gumigyűrűvel szorítják el.
A bõraranyér a végbélnyíláson kívül elhelyezkedõ, vissza nem helyezhetõ bõrkettõzet, amely nem igazi aranyér, mert érgomolyagot nem tartalmaz. Ilyenkor különösen fontos a fokozott higiénia, tehát minden székelés után le kell mosni a végbélnyílást. Elõidézhetik a fokozott haspréssel járó állapotok, például a nehéz székelés és a szülés, de a medencében elhelyezkedõ daganat, a sok ülés és az autóbeli rázkódás is felelõs lehet érte. A némely családban megfigyelhetõ halmozott elõfordulása valószínûleg a rá való hajlammal magyarázható. Aranyérbetegség esetén a csomók fokozatosan nõnek, elhagyják eredeti helyüket, vérzenek, begyulladnak, a csomón belül rögösödnek, nedvedznek, s mindezek miatt viszketnek. A végbél nyálkahártyájának gyulladása - a viszketés mellett - általában fájdalommal és véres nyákot tartalmazó széklet ürítésével jár.
A végbélviszketés a lakosság 1-5 százalékát érintõ probélma. Az égő, csípő érzés a leggyakoribb panaszok közé tartozik.
Tetszett a cikk?



