A szabadgyakorlati alapformák elsősorban a mozgásszervek alapképzésére, erejük, rugalmasságuk, mozgékonyságuk megőrzésére és fokozására szolgálnak. Az alapformákat az izommunka jellege szerint és testrészek szerint csoportosítjuk.
Az izommunka jellege szerint az alapformák lehetnek:
> nyújtó hatásúak,
> erősítő hatásúak és
> ernyesztő, vagy lazító hatásúak.
Testrészek szerint megkülönbözetjük:
> a fej mozgásait,
> a törzs mozgásait,
> a váll mozgásait,
> a kar mozgásait és
> a láb mozgásait.
Nyújtó hatású alapformák
A nyújtó hatású alapformák végrehajtásakor a mozgásban szerepet játszó agonista és antagonista izmok közül az egyik összehúzódik, a másik pedig ellazul. Ha a mozdulat végrehajtása egészen az ízületi mozgáshatárig terjed, akkor az ellazuló izomhas megnyúlik. Pl. a kar vízszintes síkban történő hátra húzása esetén a delta-izom hátulsó része, a csuklyás izom válli része és a széles hátizom összehúzódik, ezzel egyidőben a delta izom elülső részre, a mellizmok és kétfejű karhajlító izom hosszú feje ellazul, megnyúlik. A példa esetében tehát az izmok megnyúlását az antagonista izmok ereje hozta létre.
Az izmok megnyúlását más belső és külső erők is létrehozhatják. Pl. Terpeszállásban a törzs megfelelő hátra hajlítása esetén a fej, a törzs és a felső végtag tömegére ható nehézségi erő megnyújtja a hasizmokat. Vagy nyújtottülésben, a társ segítségével végrehajtott előre törzshajlításkor megnyúlnak a hát-, a far-, és a térdhajlító izmok.
Aktív az izomnyújtás, ha antagonista izmok összehúzódása eredményezi azt, a passzív ha más izmok erőkifejtésére, vagy valamilyen külső erő hatására jön létre.
Az aktív nyújtó hatású alapformákat mindig maximális izom összehúzódással kell végrehajtani. A passzív izomnyújtáskor döntő feladata a megnyújtásra kerülő izmok relaxálása, ellazítása.
Az aktív nyújtó hatású alapformák és gyakorlatok elsősorban a koordinációs képességek – az ügyesség, a koordináltság, a hajlékonyság, az ízületi mozgékonyság, a lazaság stb. – fejlesztésére szolgálnak. Nem nélkülözhetők a bemelegítés feladatainak megoldásánál, a pihenési, a regenerálódási folyamatok meggyorsításánál sem.
A passzív izomnyújtás a már túlzottan megerősített, a megrövidült izmok és a beszűkült mozgáshatárú izületek „rendben tartására” hívatott. Ezt a – sokszor fájdalmas – tevékenységet alapos bemelegítés előzze meg. Az izmok passzív megnyújtására csak vérbő izmok esetében kerülhet sor.
A fentiekből kiviláglik, hogy „tiszta” izomműködés nincs. Az alapformák végrehajtása során izom-összehúzódás, ellazulás, megnyúlás és feszülés váltakozóan, illetve vegyesen fordul elő. Azt, hogy nyújtó hatású e az alapforma, vagy pedig erősítő hatású, az izomműködés részaránya dönti el. Pl. a terpeszállásban végrehajtott törzshajlítás balra nyújtja a jobboldali izmokat, a törzsnyújtás pedig erősíti azokat.
Ha a törzshajlítás balra utánmozgással történik, akkor nagyobb lesz a jobboldali izmok megnyúlásának részaránya, ha viszont a mozgást egyenletes, lassú tempóban végezzük, akkor megnő az erősítő hatás részaránya, mert a törzs balra hajlításakor a jobboldali izmok fékező, engedő erőt fejtenek ki, törzsnyújtáskor pedig összehúzódnak.
Tehát majd az alapformák variálásánál, kombinálásánál döntő lesz az izomműködés részarányának helyes megválasztása.
A testrészek nyújtó és erősítő hatású mozgásainak ismertetésénél előfordul, hogy egy-egy alapforma mindkét izomműködés szerinti csoportosításban szerepel. Ilyen alapforma pl. a törzsfordítás is. Szabad-, vagy kéziszer gyakorlat formában a törzsfordítás nyújtja az ellentétes törzsizmokat. Terheléssel, pl. tárcsás-súlyzóval a nyakban viszont erősítő hatást vált ki, vagyis a többlet súly hatására megváltozik az izomműködés részaránya, az izommegnyúlással szemben dominálóvá válik az izom-összehúzódás, az erőkifejtés.
Felhasznált irodalom: Erdős István :Gimnasztika (jegyzet). Budapest, 1991.
A Testnevelési Főiskola Továbbképző Központ gondozásában.
A szabadgyakorlati alapformák elsősorban a mozgásszervek alapképzésére, erejük, rugalmasságuk, mozgékonyságuk megőrzésére és fokozására szolgálnak. Az alapformákat az izommunka jellege szerint és testrészek szerint csoportosítjuk.
Tetszett a cikk?



