Bajbajutott társak szállítása
Baleset vagy betegség esetén, az elsősegélynyújtást követően, és ha a sérült erre alkalmas állapotban van, akkor szüksége lehet a szállításra. Baleset esetén mindig az elsősegélynyújtási szabályoknak megfelelően járjunk el.
A sérült lehetőleg nyugodt helyzetben, passzívan várja be a szakszerű segítséget, bízzon társai bajtársiasságában. Kisebb sérülések esetén (illetve kiszolgáltatott, vagy további veszélyeket rejtő helyzetben) néha elengedhetetlen a sérült aktív közreműködése a biztonságos helyre szállításhoz, ahová később a mentőjármű is eljuthat.
Ilyenkor a sérülés a fajtájáétól függően saját lábon külső segítséggel – támogatás, vezetés, támaszkodás – haladhat a sérül. Előfordulhat (pl. lábsérülés esetén)m hogy nem saját lábon, de kapaszkodással, átöleléssel vagy a kívánt testhelyzet fenntartásával a mentést végzőt segítve működik a közre a sérült.
Párosok egyikének a sérülése esetén a társ húzása, vontatása lehet célravezető. Extrém szituációkban, pl. barlangba, vagy a sérült cipeléséhez „gyenge” segítő estén a sérült a hátán fekszik és a ruha válli részénél vagy a hónalj alá benyúlva talál fogást a mentést végző. A mellkason átvezetett és a vállak alatt áthozva összefűzött öv jó segítség lehet ilyenkor. A mentést végző hátrafelé kapaszkodva csúszik, kúszik, rendszerint háton vagy oldalon fekvésben. Felváltva vagy ő mozog, vagy a társág mozgatja, húzza magához. Ha a mentett egyén karaival fogni képes, akkor a hátrafelé haladó és a hátán támaszkodó mentőjének felhúzott combjai közé fekve megkapaszkodhat azokban.
Másik eset lehet, ha négykézláb előrehaladó mentőtársának a nyakát, vállát öleli át és ezzel segíti a kimenekülést. A társ húzását hosszabb távolságra, felegyenesedve és hátrafelé járva oldhatjuk meg. Ilyenkor a vállak alatt hátulról átnyúlva keresünk fogást, ennek egyik bevált módja az úgynevezett „Rautek fogás”, amikor a sérült egyik alkarját derékszögben behajlítva a hasára helyezi és a mentést végző a kar csuklójára és könyökére fog rá.
Nagyobb távolságot tehetünk meg előrefelé haladva, ha képesek vagyunk a sérültet valahogy hordani. Magatehetetlen emberrel nehezebben, segítséget nyújtó sérült esetében könnyebben oldható ez meg.
Egyszerű, de hosszú távon fárasztó a sérült felnyalábolása és hordása ölben. Ilyenkor egyik karunkkal a térdhajlatot, míg a másikkal a hátat támasztjuk meg. A vízből mentésnél alkalmazott vállra fektetős hordásmódot szárazföldön nehezebb kialakítani (mert vízben a lebegő test alá lehet merülni a felvételhez), de a jól kiegyensúlyozott teher és a biztonságos és egyszerű fogásmód révén ez az egyik legjobban bevált hordásmód egy mentő esetében A sérült hasát keresztben kell vállunkra fektetni, majd lenyúló lábait hátulról átkarolva a sérült elöl lévő kezére ráfogva indulhatunk el. Egyik kezünk szabad marad.
A sérült lovaglóülésszerűen is a mentést végző hátára kerülhet. A mentő ilyenkor a combokat öleli át. A kezek kapocsfogásával, esetleg kötélből, kendőből kialakított gyűrűre ráfogva könnyíthet a karok munkáján! A sérült ez esetben a mentést végző mellkasa előtt saját csuklójára ráfogva kapaszkodhat. Magatehetetlen bajbajutott esetén a hátravett sérültnek elöl lelógó csuklójára fog rá a mentést végző. Ez a lovaglóülésszerű hordmód módosulhat úgy is, hogy társát nem a combjait átölelve, karjaival cipeli a mentést végző, hanem kötelekkel, hevederekkel hátizsákszerűen rögzíti a hátához. A kötelek a sérültet a hóna alatt átvezetve a hátánál, illetve a fenekénél átvezetve tartsák meg és lehetőleg ne szorítsák el a vérkeringést! Ezért igyekezzünk több, párhuzamosan vezetett kötelet használni! Ennél a hormódnál a mentést végző mindkét keze szabad marad!
Hordmódok mentést végző párosok estén
Rövid távolságra, kapaszkodásra képes sérült esetén alkalmas a „keresztezett csuklófogás” (amikor a mentők mindegyike jobb kezével a saját bal csuklójára fog, ezt követően pedig bal kezével a másik jobb csuklójára). A sérült a kezekre ül. Az enyhe keresztbefordulás miatt ez hosszútávon fárasztó hordmód, ezért alkalmasabb ennél a mentők egymás felőli kezével (rövid kötélgyűrű vagy arra alkalmas rúd stb. közvetítésével) összekapaszkodni.
Magatehetelen, vagy feltétlenül fekvő helyzetben szállítandó sérült esetén a hordágy az igazi megoldás. Hordágyat szükséghelyzetben magunk is készíthetünk. Alapelv, hogy a fekvő helyzet biztosításához valamilyen merev áthidaló eszközt kell alkalmazni, pl. erős faágat, sílécet, különböző rudakat stb.
Ha csak egy rúd áll a rendelkezésünkre, akkor függesztéssel, pl. egy pokróc sarkainak a felkötésével alakítjuk ki a fekvőhelyet. Azt, hogy a sérült ne fordulhasson ki ebből a bölcsőből, egy további szövetgyűrűvel (pl. egy hosszú nadrág szárait összecsomózva) akadályozhatjuk meg, ez a biztosítógyűrű a sérült törzse, csípője alatt fusson és legyen átvetve a rúdon!
Ha két rúd áll rendelkezésre, akkor a rudak közötti terület áthidalásával (sátorvászon, pokróc, gallyak, keresztrudak, háló, ruhaneműk stb. segítségével) alakíthatjuk ki a fekhelyet a sérült számára. Homokos, havas, síkos területen a sérül vontatása a legcélravezetőbb, szántalpszerűen kialakított hordeszköz segítségével.
Szerző:
Dosek Ágoston, a Magyar Testnevelési Egyetem tanára és Lovasi Katalin
Baleset vagy betegség esetén, az elsősegélynyújtást követően, és ha a sérült erre alkalmas állapotban van, akkor szüksége lehet a szállításra. Baleset esetén mindig az elsősegélynyújtási szabályoknak megfelelően járjunk el.
Tetszett a cikk?



