A hajlékonyság mértéke a mozgás maximális kiterjedése. Meg lehet különbözetetni aktív és passzív hajlékonyságot. Az aktív hajlékonyság azt jelenti, hogy képesek vagyunk elérni mozgások nagy kiterjedését valamilyen ízületben az ezen az ízületen áthaladó izomcsoportok erőkifejtése révén.

A hajlékonyság mértéke a mozgás maximális kiterjedése. Meg lehet különbözetetni aktív és passzív hajlékonyságot. Az aktív hajlékonyság azt jelenti, hogy képesek vagyunk elérni mozgások nagy kiterjedését valamilyen ízületben az ezen az ízületen áthaladó izomcsoportok erőkifejtése révén. A passzív hajlékonyságot az a legnagyobb ízületi szög határozza meg, amelyet külső erők révén tudunk elérni. Az aktív hajlékonyság mértéke kisebb a passzív hajlékonyság megfelelő mértékénél.

A hajlékonyság függ az izmok és szalagok elasztikusságától, idegrendszeri állapottól, külső környezeti hőmérséklettől, napszaktól, bemelegítés minőségétől. A hajlékonyság 15-16 éves kor körül éri el a maximumot. A hajlékonyságot könnyebb gyermekkorban fejleszteni, mint idősebb korban. A hajlékonyság negatív kapcsolatban van az erővel, a negatív hatást azonban le lehet küzdeni a hajlékonysági és az erőgyakorlatok ésszerű összekapcsolásával. Így mód nyílik mindkét képesség párhuzamos fejlesztésére.

Aktív hajlékonyság fejlesztő mozgásokhoz tartoznak:

1.Egyszerű mozgások, mint hajlítás, nyújtás.
2.Rugozó mozgások (hajlítás, nyújtás utánmozgással, rugózással).
3.Lendületi mozgások.

A passzív mozgásokhoz tartoznak:

1.A külső segítséggel végzett gyakorlatok.
2.Saját erő felhasználásával végzett gyakorlatok.

A gyakorlatok hatásfoka nagyjából megfelel a felsorolás rendjének. A hajlékonyság fejlesztésére alkalmasak a statikus gyakorlatok is, itt fontos, hogy maximális ízületi kitérés mellett a test mozdulatlanul maradjon. Az aktív statikus gyakorlatok igen jó hatásúak, a hajlékonyság fejlesztésének hasznos gyakorlatai.

Az ízületi mozgáshatárok kiterjedésének növelésére nagyon jól alkalmazható módszer a PNF módszer, mely következő gyakorlatelemekből épül fel:

1.A szervezet általános bemelegítése.
2.A nyújtandó, ízületet áthidaló izom statikus erőkifejtésre késztetése.
3.Az így erőt kifejtő izomcsoport statikus nyújtása (általában 8-10 másodpercig kitartva ezt a helyzetet).
4.A második és a harmadik pontban leírtak megismétlése háromszor egymás után úgy, hogy a statikus nyújtás mértéke fokozatosan növekedjen de csak annyira, amennyire az izom nyújthatósága különösebb erőfeszítés nélkül megengedi. ( részletesebben lásd a “stretching” részben )

Általában a bemelegítésben szerepeljenek hajlékonysági gyakorlatok, de a fő rész végén is alkalmazni kell őket, főleg erőfejlesztés előtt és után. Hajlékonysági gyakorlatok elkezdése előtt jól be kell melegíteni egészen az izzadás jelentkezéséig.

Irodalom: Koltai Jenő-Dr.Nádori László: Sportképességek fejlesztése.
Budapest, 1976. Sport.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.