Minden gyakorlat három, egymástól jól elkülönülő fázisból épül fel. Előszőr az „előfeszítés”, ezt követi a „lazítás”, majd végül a „nyújtás” szakasza. Az egymást követő fázisok sorrendje nagyon fontos, azokon változtatni nem szabad. Célszerű a gyakorlatokat bemelegített állapotban végezni fokozva a nyújtás hatékonyságát, és elkerülendő a sérülésveszélyt.

Minden gyakorlat három, egymástól jól elkülönülő fázisból épül fel. Előszőr az „előfeszítés”, ezt követi a „lazítás”, majd végül a „nyújtás” szakasza. Az egymást követő fázisok sorrendje nagyon fontos, azokon változtatni nem szabad. Célszerű a gyakorlatokat bemelegített állapotban végezni fokozva a nyújtás hatékonyságát, és elkerülendő a sérülésveszélyt.

1./ Fázis: az „előfeszítés”
A megnyújtandó izmok, izomcsoportok részére a nyújtás előtt izometriás (izometriás izommunka: az izom munkát végez, de az ízületi szögben elmozdulás nem következik be, erő hatására az izom megfeszül, de nem mozgatja a végtagot) feszítést alkalmazunk. Az izometriális feszítés a vérkeringés pillanatnyi gátlását idézi elő, ezután pedig a lazítás szakaszában a véráramlás helyreállítódása következik be, növeli az izom belső hőmérsékletét, oxigén ellátottságát. Az izometriás feszítéseket nem erőfejlesztés céljából alkalmazzuk, így a feszítési inger a max. erőkifejtés 30-40 % legyen csupán. A feszítés időtartama pedig 8-15 másodperc.

2./ Fázis: a „lazítás”
Az izometriás feszítés feloldására használatos, ideje 5-10 másodperc. Ebben a fázisban olyan az izmokat lazító, könnyű gimnasztikai gyakorlatokat alkalmazzunk, melyek oldják az izom feszességét. A lazítás egyik formája, amikor lendítéssel, körzéssel, rázással, ejtéssel, oldjuk a feszes izmokat. A gyakorlottabbak gondolati (mentális) úton is végezhetnek lazítást. Ilyenkor a figyelmet a lazítani kívánt izom illetve izomcsoport tónusának csökkentésére, lazítására kell összpontosítani, melynek eredményeképpen az izom tónusa kedvező irányba változik.
Az aktív, könnyű mozgás és a passzív gondolati úton végzett lazítás együttes alkalmazása a leghatásosabb izomlazító módszer.

3./ Fázis: a „nyújtás”

Figyelmesen olvassátok el a kiválasztott gyakorlat szöveges leírását és nézzétek meg alaposan a szemléltető ábrákat is. Vegyétek fel a nyújtásra jellemző kiindulóhelyzetet. A nyújtás során az első olyan ponton, ahol az izom feszülése úgy megnő, hogy fájdalomérzés alakul ki, álljatok meg és tartsátok ezt a helyzetet. Vegyetek mély lélegzetet, tartsátok 1-2 másodpercig a tüdőben a levegőt ( koncentráljatok az izom további ellazulására), majd fújjátok ki az összes levegőt, miközben lassu ritmusban számoljatok el 5 –ig. Ekkor az izomtónus oldódik, és a nyújtás fenntarthatóvá válik. Az előbb leírtak szerint fokozzátok a nyújtást 3 vagy 4 lépcsőben. Ha a nyújtás bármely szakaszában az izom feszülése fájdalmassá válik, engedjétek vissza az „elviselhetőség” határáig, és ott tartsátok meg a nyújtás fokozása nélkül 8 – 10 másodpercig. A nyújtás hatására felép az un. nyújtási reflex, mely reflexmechanizmus védi az izmot a túlnyújtástól. Túlnyújtás esetén az izom feszülése megnövekszik, és fájdalomérzet alakul ki. A fájdalom érzetig sohasem szabad nyújtani az izmot, mert az mikroszkópikus szakadásokat idézhet elő az izomrostokban. Helyes nyújtásnál a nyújtási reflex alig aktiválódik, és a nyújtás nem okozhat fájdalmat.

Tartsuk szem előtt a következőket:

> Kerüljük a rángató jellegű mozgásokat nyújtás közben.
> Mindig lassú, nyugodt ritmusban végezzük a nyújtást, sose gyorsan.
> A nyújtás legyen könnyed, természetes, és folyamatos.
> Azonos ízületi szög mellett kellő ideig kitartott nyújtás, majd fokozatosan növekvő egyenletesen kitartott nyújtás megelőzi a túlnyújtást.
> Akkor helyes a nyújtás végrehajtása, ha fájdalom mentes, az egyén képességeihez alkalmazkodik, és a nyújtandó izom rugalmasságához és változó tónusához alkalmazkodik.
> Egy bizonyos nyújtási hosszúság után az izomzat feszes lesz, és a tónusa megnő. Ha ilyenkor mélyet lélegzünk, úgy hogy a belélegzett levegőt a tüdőnkben tartjuk, (1 –2 másodpercig), eközben figyelmünket a megnyújtott izom ellazulására koncentráljuk, s 5 –ig elszámolva a tüdőnkből lassan kifújva a levegőt, az izom tónusa oldódik, és a nyújtás fenntarthatóvá válik. Célszerű minden olyan szakasz után alkalmazni ezt a technikát, ahol az izom feszessége megakadályozza a további nyújthatóságot.

Légzési technika a gyakorlatok közben

A gyakorlat végzése alatt erőteljesen, lassan és ritmusosan kell lélegezni. A nyújtás megkezdése előtt belélegzett levegőt a nyújtás időtartama alatt fokozatosan lélegezzük ki. Ha úgy érezzük hogy nyújtás közben a légzésünk erőteljesen nehézkes, gátolt, ez azt jelenti, hogy a nyújtott izmok még kellően nem lazultak el. Ilyen esetben könnyíteni kell a nyújtás mértékén.

Mikor alkalmazható a statikus stretching

> Az edzés bevezető részében.
> Bemelegítés részekén.
> Edzés, verseny, mérkőzés előtt.
> Edzés, verseny, mérkőzés után.
> Képességfejlesztés céljából, az edzés fő részében.
> Sérülés utáni rehabilitáció részeként.

IRODALOM: Dr. Szécsényi József: Stretching.Budapest, 1992. Magyar Testnevelési Egyetem
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.