Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az energiaszükségletünket megfelelő mennyiségű zsírral, fehérjével és szénhidráttal pótoljuk. A helyes arány: 13-15% fehérje, 25% zsír és 55-60% szénhidrát ( sportágtól és az edzés fajtájától is függ). Mindezek mellett szervezetünknek szüksége van vitaminokra, ásványi anyagokra és természetesen sok folyadékra.
Hogy mik a vitaminok? Idézve Szent-Györgyi Albert tollából: „ A vitamin egy anyag, melyet enni kell, hogy meg ne betegedjünk.” Olyan kis molekulasúlyú, kalóriaérték nélküli (!) szerves vegyületek, melyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. (Dr. Sipos) Bioaktív vegyületeknek is szokás nevezni, hiszen nem energiát nyerünk belőlük, hanem anyagcsere folyamatainkban van rájuk szükségünk. Sportolóknak mind a csúcsteljesítmény elérése érdekében, az optimális egészség, mind a regeneráció szempontjából van kulcsszerepe a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitelének.
Zsírban és vízben oldódó vitaminokat különböztethetünk meg. A zsírban oldódó vitaminokat (A,D,E,K) szervezetünk képes raktározni és szükség esetén felhasználni. A vízben oldódó vitaminok bevitelére minden nap szükségünk van, hiszen szervezetünk nem képes tárolni. A felesleg a vizelettel illetve verejtékkel távozik, míg a zsírban oldódó vitaminok túlzott bevitele kellemetlen panaszokat eredményezhet.
Vitaminok fontos szerepei:
| A-vitamin | -a szervezet védekezőmechanizmusában vesz részt -csontnövekedés, növekedés -látás- szaruhártya épsége -hámszövet differenciálódása |
| D-vitamin | -kalcium beépülés a csontokba -foszfor anyagcsere szabályozás |
| E-vitamin | -oxigén tartalmú szabadgyökök elleni védekező rendszer lkotóeleme |
| K-vitamin | -véralvadás |
| C-vitamin | -csont, fog, porc, kötőszövet kollagénfehérje szintézis -vas feszívódás -hormonntézis -immunrendszer erősítés |
| B-vitaminok | -szénhidrát anyagcsere(B1,B6) -elektrontranszport(B2) -zsírsavszintézis (B3,B5) -aminósavszintézis (B6) -vörösvérsejt szintézis(B12) |
| folsav | -vörösvérsejtszintézis |
| vas | -oxigénszállítás |
| kalcium | -hormonszintézis -szívműködés -izomműködés -idegműködés -véralvadás |
| magnézium | -zsíranyagcsere -szénhidrátanyagcsere -fehérjeszintézis -ideg-izom ingerlékenység |
| Kálium | -ideg-izom működés -sav-bázis egyensúly -szívműködés -nátrium anyagcsere szabályozása |
| Foszfor | -izom energiaforgalma -idegszövet -fehérje, szénhidrát, zsíranyagcsere |
| Króm | -szénhidrát, zsíranyagcsere -testsúlyszabályozás -fehérjebeépülést növel |
Mennyi vitaminra és ásványi anyagra van szükségünk?
Ahhoz hogy ne szenvedjünk hiányt egy vitaminból sem, az Amerikai Táplálkozástani Intézet az 1950-es években meghatározta és standardizálta az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét, melyet RDA (Recommended Dietary Allowance)-nak, azaz Ajánlott Táplálék Bevitelnek neveztek el. Természetesen ennek meghatározására számos táplálkozás-élettani, biológiai és táplálkozás- epidemiológiai kutatást végeztek el. Az RDA minden egyes vitaminra és ásványi sóra megadja a javasolt bevitel mennyiségét. Ennek mintájára számos ország –így hazánk is- létrehozta saját RDA értékeit, figyelembe véve országunk éghajlatát, földrajzi sajátosságait stb.
Az, hogy mennyi ásványi sóra és vitaminra van szükségünk számos tényezőtől, kortól, nemtől, fizikai aktivitástól, táplálkozási szokásoktól, szervezetünk biokémiai funkcióitól, a táplálék egyéni felhasználási képességétől függ.
Néhány évvel ezelőtt vezették be az un PDI (Performance Daily Intake= Sportolói Bevitel) fogalmát, mely meghatározza, hogy mennyi vitamint és ásványi anyagot kell fogyasztanunk akkor ha sportolunk. (Ez a fogalom Magyarországon még nem létezik a kutatási eredmények hiánya miatt.)
Természetesen tág határokat enged meg, hiszen azt, hogy valójában mennyi vitaminra van szükségünk akkor, ha például napi 2 órát kerékpározunk rendkívül nehéz objektíven, számszerűen meghatározni, hiszen függ saját szervezetünk táplálékhasznosítási képességétől, az izzadás mértékétől, az edzés fajtájától, intenzitásától, a külső hőmérséklettől, hormonális állapotunktól, genetikai adottságainktól. Annyi bizonyos: ha sportolunk, akkor különös figyelmet kell táplálkozásunkra, ezen belül vitamin és ásványi só ellátottságunkra is fordítanunk.
Természetes és mesterséges formában is hozzájuthatunk a vitaminokhoz. Igazából az lene a legmegfelelőbb, ha természetes úton juttatnánk be szervezetünkbe, mivel a természetes források felszívódási képessége jóval magasabb. Emellett ha például a C-vitamint narancs vagy grape fruit formájában fogyasztjuk, nemcsak C-vitaminhoz, hanem értékes rostokhoz, egyéb ásványi anyagokhoz (pl. kálium) és flavonoidokhoz jutunk, mely szervezetünk regenerációs képességét, betegségekkel szembeni ellenálló képességét is fokozni képes.
A táblázat felsorolja az egyes vitaminok és ásványi anyagok természetes forrásait csökkenő sorrendben. A vitaminok neve mellett az RDA szerepel.
| B12 vitamin 2microg |
B6 vitamin 2000microg |
B1 vitamin 1300microg |
B2 vitamin 1500microg |
Pantoténsav 8 mg |
| Borjúmáj Marhamáj Sertésmáj Csirkemáj Rák Kagyló Hering Makréla Tojás Cerbona Lazac Kolbász Szalámi Sajtok |
Rozskenyér Cerbona Fűszerek Lazac Élesztő Csirkemáj Burgonya Rizs feta sajt mogyoró dió káposzta pulykasonka zöldségfélék |
Cerbona Élesztő Levespor Pisztácia Sertéshús Cukkini Dió Zöldbab Zöldborsó Kelbimbó Lazac Banán Brokkoli Marcipán Kalács Ananász Sajtok Gyümölcsök |
Juhmáj Marhamáj Borjúmáj Cerbona Csirkemáj Élesztő Fűszerek Tojás feta sajt Camembert sajt kakaó por tejpor szójabab búzakorpa marcipáncsokoládé füstölt angolna sajtok felvágottak |
cerbona olajos hering máj tojás élesztő vargánya gomba mogyoró márványsajt szója brokkoli Marhahús1 |
| Folsav 200 microg |
C-vitamin 60 mg |
A vitamin& 800microg |
D vitamin 5 microg |
E vitamin 12 mg |
| Élesztő Cerbona Búzacsíra Csirkemáj Fűszerek Szójabab Tojás Fejeskáposzta Spenót Kelkáposzta Spárga Kelbimbó Májkrém Müzli Camembert Roquefort korpovit keksz narancslé kakaópor paradicsom cékla vöröskáposzta zöldségek |
Koriander Csipkebogyó narancs szirup fűszerpaprika fekete ribizli petrezselyem zöldpaprika tormabrokkoli padlizsán Cerbona Lecsó Burgonya Kiwi Papaya Karfiol narancslé 100% citrom vöröskáposzta paradicsompüré fejeskáposzta metélőhagyma grapefruitlé mandarin sóska eper spenót sárga dinnye borjúmáj egres piros ribizli málna gesztenye fekete retek dióbél spárga |
Olaj Csirkemáj Sertésmáj Borjúmáj Marhamáj tojás margarin Camembert sajt Kaviár Sajtok Tejszín Szilvabefőtt Jégkrém Túró Nápolyi Lazac Kagyló Kalács Majonéz Tatár beefsteak túrós derelye húsok joghurt kefír tej puding joghurthab felvágottak |
tőkehalmáj olaj füstölt angolna lazac olajos halak margarin kaviár tojás tonhal gomba juhtúró nápolyi tejszín sajtok |
búzacsíra olaj szójaolaj napraforgó olaj majonéz tökmag mogyoró mandula Cerbona Margarin Olivaolaj Búzacsíra Marcipán szójás fasírtpor dióbél pisztácia mák korpovit keksz kagyló zöldpaprika búzakorpa kávé szezámmag mustármag paradicsom püré tojás spárga őszibarack |
| Kálium 3500mg |
Kalcium 800 mg |
Magnézium 400 mg |
Vas 15mg |
Foszfor 620mg |
| Szárított gomba szójabab Kávé Kakaópor Curry Búzakorpa Szárított sárgabarack Tejpor Szójás fasírtpor Lencse Szárazbab Mák Paradicsompüré Pisztácia azsola Mandula Búzacsíra Kókuszreszelék Élesztő Kapor Krémsajt Torma Gesztenye Dióbél Kolbász Spenót Rozs Szilvalekvár Banán |
tejpor mák sajtok szezámmag curry juhtúró olajos szardínia mogyoró fehérbors mandula csokoládé dióbél szárított füge szójás fasírtpor tojás spenót tejföl tej kefír mogyorókrém joghurt sóska rák mazsola banán szárazbab tejszín kakaópor brokkoli torma |
Tökmag búzakorpa kakaópor mák szezámmag mandula dióbél búzacsíra szójabab kávé mogyoró müzli csokoládé marcipán korpovit keksz kókuszreszelék cékla mogyorókrém magvas kenyér Trappista sajt Anikó sajt Banán Kolbász spenót Sajtok Kagyló Kuglóf Mustár Mazsola Túró Zsemle Kifli Nápolyi Zsemle morzsa Túró |
Marhavér Curry sárga rókagomba mák szezámmag vegyesíz búzacsíra kagyló pisztácia sóska rozspehely élesztő mandula spenót dióbél barna kenyér |
Búzacsíra Sajtok Mustármag Mák Tojás Tejpor Szezámmag Kakaópor Élesztő Szójabab Pisztácia Mandula Zabpehely Olajos szardínia Mogyoró Dió Zöldborsó Bab Lencse Borjúvelő Müzli Rizs Olajos tonhal kaviár lazac szalámi juhtúró kenőmájas húsok csokoládé mazsola halak magvas kenyér |
| cink | réz | króm | rost |
| Rozscsíra Búzakorpa Rák (konzerv) Borjúmáj Parmezánsajt Kakaópor Sajtok Búzacsíra Fűszerek Lencse Tojás Marhahús Dióbél Sertéshús Kagyló Felvágottak |
ecetes uborka juhmáj kakaópor csipkebogyó kávé búzakorpa szezámmag sonka fűszerek |
búzakorpa spárga korpovit keksz müzli kakaópor lencse zöldbab spenót méz datolya sajtok aradicsom püré búzacsíra mustár szója vöröshagyma tej tojás felvágottak |
vargányagomba fűszerek szárított sárgarépa kókuszreszelék csipkebogyó mák fűszerpaprika zöldborsó rozsliszt ánizs szárított őszibarack müzli keverék |
Mikor érdemes vitamint szednünk?
Vitamint mindig étkezés után érdemes szednünk, mert ilyenkor legnagyobb felszívódásának esélye a termelt emésztőenzimeink közreműködésével, nem beszélve arról hogy az éhgyomorra szedett tabletták sok embernél gyomorfájdalmat, gyomorégést okozhatnak. Az egyes vitaminkészítmények felszívódási képessége más és más.
Minél nagyobb mértékben képes az elfogyasztott vitamin vagy ásványi só keringésünkbe jutni, annál értékesebb, annál nagyobb az un. bioaviabilitása. Számos faktor befolyásolja a vitaminok bioaviabilitását, felszívódási képességét. Ilyen pl. a gyomorban levő egyéb ételek és italok, a tabletta mérete, a készítményben levő vitamin formula (pl a mineráliák szállító vegyületei az un. kelátok), az hogy milyen vegyülethez vannak hozzákapcsolva stb. Mielőtt bármilyen vitaminkészítmény szedésébe belekezdünk, érdemes a szakemberek véleményét meghallgatni.
Dr. Boros Szilvia
Sport-dietetikus



