Ha valamit minden magyarázat nélkül rövidítenek tuti, hogy már elterjedt, közismert dologról van szó: tehát az IAD rövidítés használatából tudhatjuk, hogy az Internet függőség (Indternet Addiction Disorder) egy ideje létező jelenség. Szóval, míg a nyugati világban már a túlzott Internet használaton siránkoznak, kis hazánkban csak kevesek engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy függjenek. Aki mégis, annak biztos, hogy a nyáron sem sikerült lebarnulnia.
Magyarországon kb. 7%-ra becsülik az internetezők arányát (tavaly óta nem sikerült ezt az arányt feltornázni) A hazai felmérés azt mutatja, hogy a gyakori internetezők csupán 4 százaléka kóstolt bele az utóbbi 3 hónapban az internetezésbe, 43 százalékuk viszont már 5 éve a függők közé tartozik, s a megkérdezettek 35 százaléka 3-5 év óta csatlakozik rendszeresen a világhálóra.
Legtöbben elektronikus levelezésre használják az Internetet - 90 százalék szokott e-maileket küldeni és fogadni. Internetes magazinokat, híreket 87 százalék szokott olvasni, a Világhálón keresztüli információkeresés pedig az internetezők négyötödére jellemző. Chatelni a szörfölők egyharmada szokott, és ez a tevékenység inkább a fiatalok körében népszerű - a 30 év alattiak közül majdnem minden második él ezzel a lehetőséggel.
De, hogy az itt felsorolt tevékenységek hobbyk-e vagy már foglalkozást igénylő függőség-e? Nehéz megmondani, de neves lélekkurkászok szerint definiálható a határ.
Tehát nézzük előbb a dolog tudományos oldalát:
Mi is az a függőség?
A függőséget szaknyelven addikciónak nevezik a pszichológusok. Az addiktív viselkedés ciklikusan ismétlődik, egyes magatartási szekvenciák visszatérnek, és meghatározzák életvezetésünk egészét. A megvonást követően igen nagy a visszaesési tendencia, és ez egy olyan krónikus betegséggé alakul, mely külső és belső (objektív és szubjektív) ingerek sokaságától függ, s melyet ezen ingerek sokasága tart fenn.
Húzd meg, ereszd el a vezetéket
A viselkedési addikciók kialakulásával kapcsolatban meg kell említeni a húzás és lökés mechanizmusait, melyek az Internetes függőségre is nagyon jellemzőek.
A húzás: a sóvárgás állapota, melyben az online tevékenységei után vágyakozik a függő.
A lökés: egy kellemetlen állapotból való kiszabadulás vágya, vagyis az a vágy, hogy szabaduljon az Internet jelentette nyomás alól. Minél erősebb a függőség, annál jelentősebb a második, vagyis a lökésmechanizmus jelenléte. Ezek ketten alakítják ki a függőséget, és egymást követve vagy egyszerre vannak jelen.
Hogyan alakul ki az Internetfüggőség?
Első stádium: ez az állapot, amikor az otthoni netező egyre jobban sóvárog a hat órás netkezdés után – a várakozási időt inkább alvással tölti, a céges felhasználó pedig túlórába bonyolódik csak azért, hogy a főnök távozása után internetezhessen egy csöppet.
Második stádium: rossz közérzete alakul ki, ha nem jut Internethez az adott napon, és nem tudja szokásos online ujjgyakorlatait végezni.
Harmadik stádium: túlköltekezik az Internet használata miatt, észreveszi, hogy egyéb munkái és családja háttérbe szorulnak. Ilyenkor megpróbálkozik a teljes elszakadással – ami legtöbbször a munkahelyi használat vagy más miatt nem tartható be!
Negyedik stádium: felismeri a függőségét, és akaraterejére támaszkodva megpróbál szabadulni, ami igen nehéznek bizonyul- igen nagy a visszaesők aránya.
Érzelmi függés
Az Internetfüggőség tulajdonképpen nem a géptől és nem is magától a hálótól való függést jelenti, hanem az online kiépíthető kapcsolatok rabságát, ami egy nagyon speciális formája az emocionális függőségnek, vagy a gyűjtőszenvedélynek, esetleg mindkettőnek. Az izgalom, hogy a valódi személyiségünk felfedése nélkül teremthetünk kapcsolatot, gyakran nyíltabbá teszi az Internet-felhasználót, és egyféle álarc kialakítására készteti a gyanútlan internetezőt. Az “arctalan csoportok”, a virtuális élet új játékszabályai olyan érzelmi kielégüléshez juttathatják a netezőt, ahol a kirekesztett befogadottá válik, a hátrányos helyzetű előnybe kerül és így tovább. A háló egyúttal különös módja a személyi kompetencia átélésének is.
És most a kevésbé tudományos, viszont praktikus oldal.
Ha ezeket a jeleket észleled magadon, akkor bizony baj van:
- Elhalasztasz, rosszabb esetben kihagysz fontos családi vagy munka eseményeket, hogy az a pár óra se álljon közéd és a Háló közé. Étkezéseket, találkozókat hagysz ki a gép kedvéért. (- Úgy döntesz, hogy még két éven keresztül jársz főiskolára: az ingyenes Internet-hozzáférés miatt.)
- Lehetetlen feladattá válik, hogy csökkentsd az interneten eltöltött időt.
- Az elhatározott 1-2 perc helyett, észrevétlenül, órákat töltesz online.
- Mániákusan megnézed a postádat. (- Mikor kimész hajnali 3-kor a WC-re, előbb megnézed, hogy érkezett-e új e-mail. Útban visszafelé ismét lecheckolod.)
- Ha éppen nem netezel elvonási tüneteket produkálsz: ujjaid automatikusan a keyboardon siklanak, a holnapot honlapnak hallod, a géped nélkül üresnek és elveszettnek érzed magad…
- Az Internetfüggőség viselkedési addikció, így egy meghatározott, ritualizált cselekvéssor vezet egy kellemesebb állapot eléréséhez, vagyis, ha meghallod a modem nyikorgását azonnal megkönnyebbülsz.
- Inkább on-line beszélgetsz, mint személyesen. Egyre kevesebb időt töltesz „off-line barátokkal, bulikkal”
- Éjszakázol - hogy internetezhess.
- Elveszíted az időérzékedet, ha on-line vagy.
- Tagadod, hogy túl sok időt töltenél a monitor előtt, pedig még enni is ott eszel – bizonyíték a neten rendelt pizza morzsái a billentyűzeten.
– Meggyőződésed, hogy tied a világ legjobb URL-je, és ezt bőszen ajánlgatod is másoknak.
- A főnök, vagy családtagok távollétében egy megkönnyebbült sóhajjal felszöksz a netre.
- A hagyományos postai leveleken is kezdesz smiley-t használni.
- Nem tudod, hogy a három legjobb barátodnak mi a neme. Mindig semleges
neveken jelentkeznek be az IRC-n.
A gyógyulási folyamatról később: addig is böngészd a HarmoNetet online! : )
Ha valamit minden magyarázat nélkül rövidítenek tuti, hogy már elterjedt, közismert dologról van szó: tehát az IAD rövidítés használatából tudhatjuk, hogy az Internet függőség (Indternet Addiction Disorder) egy ideje létező jelenség. Szóval, míg a nyugati világban már a túlzott Internet használaton siránkoznak, kis hazánkban csak kevesek engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy függjenek. Aki mégis, annak biztos, hogy a nyáron sem sikerült lebarnulnia.
Tetszett a cikk?



