Ahhoz, hogy elgyöngülhhess, Előbb meg kell erősödnöd,
Ahhoz, hogy összeomolj, Előbb fel kell épülnöd,
Ahhoz hogy kapj valamit, Előbb adnod kell …”
Írja Az Út és erény könyve Weöres Sándor fordításában.
A Jin-Jang elve – bár a jelkép egyre elcsépeltebbé és értelemszegényebbé válik a túlzott és értelmetlen használattól – magyarázza, hogy a kínai gondolkodás másképpen látja és értelmezi a világ eseményeit, mint a nyugatiak.
A kínai gondolkodásban
- a jelenségek függetlenül jelennek meg az őket létrehozó erőtől,
- nem céloksági elven közelítenek a világhoz, hanem elfogadva azt teljes valójában, fokozataiban és minőségében.
- létrehoz, egyben korlátoz, teremt, egyben rombol, tehát a két pólusú világ egységét elfogadva jelenik meg.
Az öt fázis tana a makro-és mikrokozmosz jelenségeit sajátos, kínai-keleti közelítésben, de igen szemléletesen magyarázza. Ezt a magyarázat rendszert használja
- a taoista filozófia,
- a tradicionális kínai orvoslás, valamint
- a kínai asztrológia rendszere is.
Az elemek szoros összefüggést mutatnak egymással, erősítik és gyengítik egymást, valamint uralkodnak is egymáson. A Fémen uralkodik a Tűz, a Tűzön uralkodik a Víz, rajta a Föld, a Földön a Fa, s végül a Fán a Fém. Mindegyik egyformán erős, mert csak így vannak harmóniában, s elemeik befolyással vannak az ember életére.




