A klimax fogalma kapcsolatban áll a domináns társadalmi és egészségügyi nézetekkel az öregedést, a szexualitást és a szépséget illetően.
Ha visszatekintünk a történelembe a klimaxot betegségként kezelték, mely különböző mániákhoz, depresszióhoz vagy őrülethez vezetett. Mikor a szaporodás volt az elsődleges női feladat, a klimax utáni nők elméletileg használhatatlanná váltak, és mikor már társadalmi funkciónak nem voltak képesek eleget tenni, a szexuális életük is véget ért. A 16. illetve 17. század Európájában az orvosok azt hitték, hogy a menstruációs vér rothad a nők hasában, mely rosszindulatúvá és dühössé teszi őket. A sztereotip elképzelés a klimaxon túli nőkről a boszorkány képe – egy 1550-ből származó irat szerint a boszorkányok főleg idős nők, akik nem találnak szeretőt.
HarmoNet tipp: Édeskömény, megvéd a boszorkányoktól >>
A 18. és 19. században a nőket anyaként tisztelték és eszményítették. Hivatalosan a szexuális élet a házasság keretein belül zajlott és csak a gyermeknemzéssel volt összefüggésben. A klimaxon túli nők vagy korosodó nagymamák vagy vénkisasszonyok voltak. Az utóbbiakat negatívan sztereotipizáláták és ki is közösítették. A nagyi tisztességes, erkölcsös és semmi köze nem volt a szexhez.
A 20. században következett be a fordulat. Már megjelentek olyan nézetek, melyek nem tekintették a klimaxot betegségnek. Sőt, ekkor indult el az időskori egészségügyi támogatás társadalmi szinten. Sokan úgy vélték, hogy a klimax nem kóros, sőt a menstruáció vége növeli az életerőt.
Az újonnan kialakult nőgyógyászat átvette a bábák szerepét, mind a szülés, mind a klimax és egyéb női problémák ügyében. Az orvosok szempontjából nem jött rosszul a nagy létszámú klientúra, ezért kezelték a klimaxot betegségként. A mirigyek és hormonok tanulmányozása megjelent a nőgyógyászat területén is, mely kiderítette, hogy bizonyos hormonok hiánya csontritkuláshoz vezet (az ösztrogén terápia a negyvenes években kezdődött). Tehát továbbra is betegségnek tekintették.
Az új pszichológia csak növelte a már eleve rossz helyzetet. Freud nézete szerint a klimax biológiai eredetű és kóros, mely jónéhány pszichikai tünetet idéz elő: a bizonytalanság érzését, valamint visszatérést neurotikus, kamaszkori viselkedésformákhoz. A fokozott szexualitást kórosnak ítélte!
A fiatal szépségideál divathóbortja tulajdonképpen a 20. század elején kezdődött, mely igencsak negatív hatással volt minden 30 felletti nő önképére, és a helyzet sokkal elkeserítőbb volt a klimax utáni korban lévő nőknél.
HarmoNet tipp: Szex klimax idején >>
A klimaxot nem szabadna elsődlegesen orvosi esetként kezelni, hanem inkább a lélek változásaként kellene értelmezni, mely újradefiniálja az énünket, életünket, szellemünket és szexuálisunkat. A testi-lelki felkészülést még a fizikai elváltozások előtt kellene kezdeni, így biztosan helyére tudjuk tenni a természetes, elkerülhetetlen változást, élethelyzetet.
Dékány Márta



