Közismert tény, hogy az alvási készség a korral romolhat, egyre rosszabbul alszunk. Csökkenhet az alvás mennyisége – de sokszor ez csak látszólagos: az éjszaka valóban kevesebbet alszunk, de ha ehhez hozzáadjuk a nappali szunyókálások idejét, a napi átlag mennyiség nem változik. Sokkal gyakoribb probléma az alvás minőségének csökkenése. Ez azt jelenti, hogy a teljes alvás ideje alatt csökken a mélyalvás és az álomlátó alvás időtartama, ami garantálná, hogy pihenten és frissen ébredjünk.
A változásokat, bár nagy részben természetes velejárói az időskornak, nem feltétlenül kell elfogadnunk.
Belső óránk a nappalok és az éjszakák váltakozásával, a fény mennyiségétől függően szabályozza alvásunkat és ébrenlétünket. Az életkor előrehaladtával a belső óra gyakran elállítódik, így 55 év felettiek körében főleg erre vezethető vissza, hogy sokasodnak alvászavaros időszakok. Ilyenkor reggel nem frissen ébredünk, és este nem a megfelelő időben álmosodunk el, gyakori a nappali álmosság vagy akár szunyókálás, bóbiskolás is. Mivel ebben a korban is fontos a nappali frissesség és teljesítőképesség, ezért a jó alvás érdekében érdemes orvoshoz fordulni. A helyes alvás-ébrenlét ritmus, szervezetünk belső órája ugyanis háziorvosunk segítségével ma már beállítható.HarmoNet tipp: Alvászavar: Mikortól szorulsz segítségre? >>
A hazánkban 2002-ben végzett Hungarostudy felmérés alapján a 65 év felettiek között négyszer olyan gyakori volt az alvászavar, mint a 25 év alatti korcsoportban. Az olyan alvászavar, amelynek okaként nem mutatható ki valamilyen más alapbetegség, 55 éves kor felett egyre gyakoribb: 25 százalék. Ma, Magyarországon, az 55 éven felüliek száma hozzávetőlegesen 2,7 millió. Így – 25 százalékos gyakorisággal számolva – közülük több mint 600 ezren szenvednek olyan alvásproblémáktól, amelyek hátterében nem valamilyen egyéb betegség áll, hanem életmód tényezők, és részben a belső órájuk működésében jelentkezett probléma. Mindezek a háziorvos vagy alvás-specialista segítségével helyre hozhatóak.
Miért alszunk rosszul idősebb korban?
- Mozgáshiány: Magyarországon sajnos igaz az, hogy minél idősebbek vagyunk, annál kevesebbet mozgunk. Régóta ismert tény, hogy a mozgáshiány különböző betegségek kialakulásához vezethet, ám kevesen tudják, hogy az alvási képesség csökkenését is eredményezheti.
- Társas kapcsolatok hiánya: Az idősebb emberek gyakrabban magányosak, vagy legalábbis sokkal kevesebbet érintkeznek más emberekkel, mint a fiatalok. A társas érintkezések, a családtagokkal és a barátokkal történő beszélgetések mind hatnak a belső óránkra, ezen keresztül az alvásunkra is.
- Fényhiány: Idősebb emberek sokat vannak otthon, nem sokat mozdulnak ki a négy fal közül. A fényhiánynak komoly következményei is lehetnek, hiszen a fénynek és a sötétségnek fontos alvásszabályozó hatása van. Még a legvilágosabb lakásban is sokkal kisebb a fényerő, mint a szabad levegőn.
- Elállítódott belső óra: 50-55 év felett az agyunkban található belső óra működése minden külső ok nélkül is gyengülhet, ezért kevesebb alvást szabályzó anyagot termel.
- Napi rutin: Idősebb korban sokkal érzékenyebbek vagyunk környezetünk és rögzült szokásaink változásaira. Minden apró változás negatívan befolyásolhatja belső óránk működését.

HarmoNet tipp: Teliholdas õrület? - Dehogy! Ismerd meg a Hold hatásait! >>
Mit tehetünk a jó alvás érdekében?
- Végezzünk napi rendszerességgel, képességeinknek megfelelő testmozgást! Ez még mozgásukban korlátozott, sőt akár ágyhoz kötött betegeknek is ajánlott, ilyenkor érdemes gyógytornász segítségével kialakítani mozgásprogramunkat.
- A rendszeres napi életvitelnek még nagyobb szerepe van, mint fiatalabb korban! Fontos, hogy minden nap próbáljunk meg ugyanabban az időben kelni, étkezni és lefeküdni. Figyeljünk oda, hogy a napi rutin során legyünk szabad levegőn is és mozogjunk is a lehetőségeinkhez mérten!
- Ha nehézségeink vannak az éjszakai alvással, igyekezzünk a nappali szunyókálásokat elkerülni!
- Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű fény. Legyünk szabad levegőn minden nap, még télen is! A látszólag borongós, téli napokon is sokszor jóval nagyobb kint a fény erőssége, mint bent a jól megvilágított lakásban.
- Igyekezzünk minél többet társaságban lenni, ha nehezünkre esik is kimozdulni, mindenképpen keressünk olyan kikapcsolódási lehetőségeket, mely mások társaságában történik!
- Ha egy hónapnál hosszabb ideig állnak fenn alvási panaszaink, mindenképp forduljunk orvoshoz, hogy tisztázzuk, nem áll-e mögöttük valamilyen más betegség!
- Orvosunktól azt is megkérdezhetjük, hogy az általunk szedett gyógyszerek valamelyikének mellékhatása lehet-e az alvászavar, és ha igen, nem lehet-e valamilyen másik szerrel helyettesíteni?
- Mindezektől függetlenül az orvosi segítség számos formája elérhető az alvási panaszok enyhítésében és a belső óra működésének helyreállításában, így mindenképpen érdemes tanácsot kérnünk!
Pihent Agyúak Társasága



