A feladat tehát felismerni, melyek a romboló jellegű gondolatok, azt, hogy ezek negatív jellegűek, ezek után fel kell ismerni és megerősíteni a pozitív jellegű gondolatokat és érzéseket, melyek a negatívok ellenszerei lehetnek. Ezzel a módszerrel fokozatosan csökkenthetjük haragunk, gyűlöletünk és a többi negatív gondolat erejét.
Nem elegendőek a szavak
Amikor elhatározzuk, hogy megszüntetjük a bennünk lévő haragot vagy gyűlölködést, nem elegendő jámbor módon kijelenteni: Ne legyen bennem harag! Bár ez is hasznos lehet, de a félénkek, gyávák, szelídek még sose mentették meg a világot a háborúktól. Márpedig a világ bennünk van minden rossz tulajdonságával együtt. Legfeljebb magunk előtt is titkolni fogjuk, hogy gyűlöljük hozzátartozóinkat, főnökeinket. Az igazságtalan főnöknek, feljebbvalónak, szülőnek nem lehet megbocsátani, csak figyelmünket eltereljük a haragról. Erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tudatosan kövessünk egy bizonyos tanítást, aminek a segítségével csökkenthetjük a bennünk lévő düh erejét, erősítjük a düh ellentétét, az együttérzést, a megértést. A tudat képzését ez jelenti. Önvizsgálat
Önvizsgálat által megtudhatjuk, hogyan keletkeznek bennünk a gondolatok és érzések. Teljesen természetes dolog, hogy az emberben különböző gondolatok, érzések támadnak fel. Ezek nagyrészt hajdani szokásaink, tanulmányaink alapján támadnak fel, ahogyan a felhők megjelennek az égen, s ha nem erősítjük meg őket, akkor továbbvándorolnak, mint a felhők, néha azonban nagy vihart kavarhtnak. Ha tehát megvizsgálatlanul, ellenőrizetlenül hagyjuk ezeket, előbb-utóbb kimondatlan problémákhoz, krízisekhez vezethetnek.
Ennek felismerése által tudatossá kell válnunk, hiszen csak tudatossággal csökkenthetjük a harag, a gyűlölet, a negatív érzések erejét, ugyanakkor erősíthetjük a szeretetet és az együttérzést. Nem elegendő azonban várni arra, hogy felébredjen a szeretet és könyörületesség bennünk. Állandó gyakorlással kell fejleszteni a pozitív érzéseket és gondolatokat. Olyan az érzések természete, hogy minél többet foglalkozunk velük, annál erősebbé válnak. Ha magányos meditációs gyakorló óráinkban az együttérzéssel foglalkozunk, hétköznapjainkban is visszaköszönnek a gondolatok akár tettekben is. Ellenben ha szomszédjaink ellen fegyvereket gyártunk, valószínűleg arra ébredünk egy reggel, hogy megtámadtak, és alkalmunk lesz használni a fegyvereket.
HarmoNet tipp: Pozitív gondolatok- hívd be őket az életedbe! >>
Van-e tartós boldogság?
Hétköznapi tudatállapotunkban gondolataink vadak és csapongók, híján vagyunk mentális útmutatásnak, amely megszelídítésükhöz szükséges lenne, nincs erőnk uralkodni felettük. Ennek az az eredménye, hogy ők uralkodnak felettünk, ők irányítanak minket.
El kellene érni, hogy gondolataink és érzéseink ne legyenek negatív jellegű indíttatásaink rabszolgái. Ha ez sikerül, urai lehetünk gondolatainknak. A koncentráció fog segíteni fegyelmezni gondolataikat. Válasszunk ki egy tárgyat, és kényszerítsük tudatunkat, hogy ne térjen el attól. Általában azt tapasztaljuk, hogy nem tudunk összpontosítani. Legjobb esetben is csak néhány percig van figyelmünk terében a tárgy. Váratlanul valami „fontosabb” lép a helyében automatikusan. Ez után gondolataink már ismét gyorsan kergetik egymást. Természetesen igen tartósan képesek vagyunk egy izgalmas szexuális személyre, dologra összpontosítani. De ez nem vezet el a célhoz, itt az ősi ösztönök munkálnak, nem tudatosságunk vagy akaratunk. Az összpontosítás képességét csak önzetlen céllal érdemes gyakorolni. Ezáltal egyre közelebb kerülünk meditációnk tárgyához, szinte azonosulunk vele, ez a nyugalom-fenntartó meditáció.
Ha ebben képesek vagyunk elmerülni, újabb meditációs gyakorlásban magunkévá kell tenni az elemző gondolkodást is. Felismerjük érzéseink, gondolataink pozitív és negatív jellegét, azok hátrányait és előnyeit, s ezzel közelebb kerülünk a higgadtsághoz, elégedettséghez.
HarmoNet tipp: Átvágni a gordiuszi csomót is - a jóga erejével! >>
Lehet meditációnk tárgya az állandótlanság is: az hogy pillanatról pillanatra minden változik. Ámde ez magában foglalja annak a veszélyét, hogy embertársainkra is úgy tekintünk, mint valami Tom és Jerry-szerű hősökre, nem törődünk érzéseikkel, gondolataikkal, ez pedig kizárja az együttérzés állapotát. Jobb tehát, ha megerősítjük tudatunkat a koncentrációval.
Dobosy Ildikó
Képek: Piqs.de



