„A xerostomiás esetek száma jelentősen megemelkedett az utóbbi időben, mert az emberek egyre több gyógyszert szednek” – nyilatkozta Kleinman. „Az általános fogorvosok jól látják ezt az irányvonalat praxisukban, ezért szeretnének a lehető legtöbbet megtudni erről a betegségről. Minél többet tudnak, annál hatékonyabban tudják diagnosztizálni és kezelni a betegeket.”
Raymond K. Martin szerint több mint 400 olyan vényre és vény nélkül kapható készítmény létezik, amelyek összefüggésbe hozhatók a szájszárazsággal. „Antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók, vízhajtók, antihisztaminok, nyugtatók és túlérzékenység elleni szerek mind-mind hozzájárulhatnak a szájszárazság kialakulásához” – állítja Dr. Martin. „Azok, akik e gyógyszerek közül egyszerre többet is szednek, hajlamosabbak a betegségre.”

Az AGD felmérése alapján a betegek az állandó szomjúságot, étkezési, nyelési vagy beszéd nehezítettséget említik a leggyakoribb tünetekként. Szintén a szájszárazság tünete lehet a habos, nyúlós nyál, a nyelvirritáció, a szájüreg belső szöveteinek égő érzése, fájdalmas fekélyek és a dentin-túlérzékenység. A szájszárazságban szenvedők a nyál hiánya miatt idővel kiterjedt fogszuvasodást, fogvesztést vagy ínygyulladást tapasztalhatnak.
HarmoNet tipp: A szalmonella is édesszájú >>
A felmérésben részt vevő közel 500 általános fogorvos 89 százaléka véli úgy, hogy főként a vényre kapható gyógyszerek okozzák a szájszárazságot. A jelentősebb kórokok között az öregedést, a kiszáradást és a nyálmirigy-betegséget is megemlítették. Az AGD felméréséből a következők derültek ki:
- A megkérdezettek körülbelül kétharmada nagyon súlyos betegségnek tartja a szájszárazságot, mivel elősegíti a fogszuvasodás kialakulását;
- A fogorvosok 68 százaléka szerint a betegek által leggyakrabban panaszolt tünet az állandó szomjúság; 44 százalékuk szerint a páciensek étkezési, nyelési vagy beszéd nehezítettségben szenvednek;
- Több mint 92 százalék arról számolt be, hogy betegeik vízivással próbálják fokozni a nyálelválasztást; 58 százalék szerint a betegek vény nélkül kapható nyálpótló szereket szednek, cukormentes rágógumit rágnak, vagy cukorkát szopogatnak;
- A megkérdezettek 60 százaléka veszi fontolóra egy beteg xerostomiával történő diagnosztizálását, miután a páciens a szájszárazság tüneteit mutatja.
A xerostomia számos betegség és állapot, köztük a HIV/AIDS, az Alzheimer-kór, a Sjögren-szindróma, az anémia, a reumás ízületi gyulladás, a magas vérnyomás, a diabétesz, a Parkinson-kór, a cisztás fibrózis, az agyérgörcs és a mumpsz mellékhatása is lehet. A szájszárazsággal bizonyos rákkezeléseket, idegkárosodásokat, a kiszáradást, a dohányzást és a dohányrágást is összefüggésbe hozzák.
„A betegség szubjektív természete miatt nem mindig egyszerű kimutatni a xerostomiát” – Gigi Meinecke fogorvos. „Ezért olyan fontos, hogy a betegek megbeszéljék tüneteiket fogorvosukkal, még akkor is, ha a fogorvosi kezelés napján esetleg nem is tapasztalják azokat.”
Az AGD számos olyan tevékenységet ajánl a betegeknek, amelyekkel a szájszárazság enyhíthető:
- Mossunk fogat és használjunk fogselymet naponta kétszer.
- Rágjunk cukormentes rágót, vagy szopogassunk nem citrus ízesítésű illetve savanyú, cukormentes cukorkát.
- Igyunk sok vizet.
- A fogaink védelme érdekében használjunk fluoridos fogkrémet.
- Használjunk vény nélkül kapható nyálpótló készítményeket.
- Kerüljük az alkohol és a koffein fogyasztását.
- Kerüljük a dohányzást.
- Kerüljük a túlságosan sós ételeket.
- Kerüljük a citrus gyümölcslevek (pl. narancslé, grépfrútlé, paradicsomlé) fogyasztását.
- Kerüljük a száraz ételeket (pl. pirítós, keksz)
- Amilyen gyakran csak lehet, ne a szánkon, hanem az orrunkon keresztül lélegezzünk.
- Rendszeresen használjunk hidratáló krémet az ajkunkra.
- Alvás közben működtessünk párásító gépet a hálószobánkban.
- Rendszeresen látogassuk meg fogorvosunkat.



