A divattörténet igen gyakran praktikus vagy éppen igen szalonképtelen alapokon nyugszik, amiknek semmi köze nincs a ma oly felkapott "trendeknek".
Miért "majmoljuk" a divatot?
A divat "követése" feltehetőleg ősi ösztönből ered. Az emberi horda domináns, fennmaradásukért sikeresen küzdő tagjai sikeresebben tudták védeni testüket a hideg ellen, így a társaik megpróbálták őket utánozni. Szinte mindent utánzással tanultak. Az első divatdiktátor tehát lehet, hogy Ősapánk volt, aki először borzongott meg hajnalban és rángatta magára az előzőleg elejtett szarvas lenyúzott bőrét. Ma a minta követés már a sztárok öltözködése (Sikeres emberpéldányok) és amerikai, olasz és francia divatdiktátorok gondolkodása szerint zajlik, és már rég semmi köze ahhoz, hogy ne fázzunk. Ma már belső motivációinknak akarunk megfelelni, divatosabbá, agy sikersebbé akarunk válni.
Ruha teszi az embert?
Sajnos, ha a pszichológiai kutatásokat vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy igen. Azok, akik a kor "trendjét" követve divatosabban öltözködnek, az állás interjúknál és az üzletkötéseknél is sikeresebbek, többen nyilatkoznak róluk úgy a távollétükben, hogy szeretetre méltóak, és többen kívánnak velük párkapcsolatot kezdeményezni. Nem véletlen tehát, hogy végig a történelem során - bár a nőket tartották mindig divatmajmolóbbnak, - a férfiak is nagyon adtak a megjelenésükre. Gondoljunk csak Napóleon kalapjára.
Nemi gombolkozó
A női és férfi ruhák miért fordított gombolásúak? Fincher (1977) szerint a szokás a viktoriánus korból ered, amikor is a nemes férfiak maguk öltöztek, ezért a gombok elhelyezése olyan volt, hogy a jobbkezes többségnek essen kézre. Az előkelő hölgyeket viszont a szobalány öltöztette, aki így szemben állt a ruhával. A jobbkezes szobalánynak tehát a fordított gombolás volt kézreálló.
Álszemérem a viktoriánus korban
Köztudott, hogy a viktoriánus - szigorú - erkölcs mindent, ami az emberi testből valamit is megmutatott, szigorúan elitélt. Az emberi test nevével illetett dolgok használatát, vagy megnevezést kerülte, és álszemérem jellemezte tárgyhasználatát. Ennek a szokásnak utóérzeteként maradt fenn a mai napig a hosszú asztalterítő szokása, hisz illetlen dolog, hogy látszik a székek és az asztalok lába. A nagy elfojtások korára jellemző, hogy a pornográfia és a titkosan, szobákban folytatott üzekedés ebben a korban még saját tetőfokát is meghágta.
Mandzsetták és nyakkendők
Csupa látszólag felesleges kallantyú a ruházaton. A kialakulásuk érdekesebb, mint maguk a tárgyak, amiket ma már természetes részeiként kezelünk ruházatunknak. A mandzsettát a királynő kocsisai uniformisára varratta fel először. Zavarta ugyanis, hogy a kocsisok a bakon a kabátjuk ujjába törölték az orrukat, és az uniformisukat díszítő-megelőző célzattal felgomboztatta. Mivel a gombsor elegáns dolognak hatott az inasok, de más uraságok körében, szépen elterjedt az uniformisokon, majd beszivárgott a szalonokba, hogy ma öltözékünk elválaszthatatlan részévé lehessen. Egyúttal a férfi ékszerek új generációját teremtse meg: a díszes mandzsettagombot.
A nyakkendőről néhány Hölgy bizonyára úgy tartja, azért találták ki, hogy legyen minél fogva vezetgetni az irányításra szoruló és gyámoltalan férfit. Ez azonban természetesen tévhit. A nyakkendőt a kisbabák és úri asztalok asztalkendői ihlették. A történelem során volt már kerek, hosszúkás és szögletes, és viselték nők is - bár inkább mellkendő gyanánt - de a férfidivatban maradt meg a mai napig.
Nyakkendőiskola Uraknak
Akár szolid, akár élénk színű, mintás vagy egyszínű nyakkendőt viselünk, egyéni stílusunkat juttatjuk kifejezésre. De mit ér akár a legszebb nyakkendő, ha nem tudunk rá tökéletes csomót kötni? A nyakkendőviselés lankadatlanul hódít. A teremtés koronái örömmel, némi büszkeséggel hordják az egyetlen, valóban eredendően férfias kelléket. Nyakkendőt pólóhoz? Nadrág korcába túrt hosszú nyakkendő? Hiba! Keskeny bőrnyakkendő? Abszolút kiment a divatból! Sajnos, ezen kívül is számos módon blamálhatjuk magunkat nyakkendőnkkel, csokornyakkendőnkkel. Nem csoda hát, ha néha még a férfiak is bizonytalanok, mely alkalomra és mely kombinációban illik alkalmazni.
Divatszabályok nyakkendősöknek
A szmokinghoz alkalomtól függően egyszínű vagy tarka mintás csokor- nyakkendőt illik kötni. Az élet köznapibb területeire vonatkozóan általában elmondható, hogy jó érzékkel pontosan azt a nyakkendőt kell kiemelnünk a szinte leírhatatlanul széles választékból, amelynek tónusa és formája öltözékünkkel harmonizál. A céltudatos, jó ízlésű férfiak maguk választják ki nyakkendőiket, de legalább jó ízlésű mamájukat, leánytestvérüket, vagy feleségüket. Azonnal meglátszik, ha az embernek (vagy az embernének) van ízlése: vonatkozik ez mind a nyakkendőkre, mint a csokornyakkendőkre.
Mai nyakkendőink
A nyakkendő már évszázadokkal ezelőtt is a státusz, rang vagy a hovatartozás szimbóluma volt. Napjainkban a szervezetek, társaságok öltözködése, a formaruházat eszközzé válik, melynek segítségével beazonosíthatóvá válnak a vállalatok, klubok, iskolák, cégek, termék bevezetések, sportesemények, ünnepségek és évfordulók. Eszembe jut feleségem iskolai egyenruhája, a szocialista nőeszménnyel összekapcsolódó lányiskolai módi; kék alapon fehér pettyes férfinyakkendő, és persze a biztosítási ügynökök egyen nyakkendőtűje.
Honoré de Balzac szavaival lezárva: "Nyakkendője elárulja ki-ki mennyit ér
- bemutatja az embert, leleplezi lényét, tükrözi szellemét."
Tóth József
A divattörténet igen gyakran praktikus vagy éppen igen szalonképtelen alapokon nyugszik, amiknek semmi köze nincs a ma oly felkapott "trendeknek"...
Tetszett a cikk?



