
Az immunsejtek másik kategóriája az úgynevezett adaptív immunrendszerhez tartozik. Ezeknek a B és T limfocitáknak saját immunológiai memóriájuk van, vagyis képesek felismerni az egyszer már kárt okozó behatolókat. A védőoltások ezt az immunológiai memóriát használják ki. A roncsolt kórokozó (vagy egy részének) a testbe juttatásával az adaptív immunrendszer megtanulja a hívatlan vendég azonosítását és elpusztítását. Ez a tudás még évekkel, sőt akár évtizedekkel az oltás után is megmaradhat.
HarmoNet tipp: Őssejtbank nyílik hazánkban >>
A brit Nature online verziójában közzétett vizsgálat során a San Fransisco-i Kaliforniai Egyetem mikrobiológusai Lewis Lanier professzor vezetésével egy jól ismert betegséggel, a cytomegalovírussal fertőztek meg laboratóriumi egereket. Tanulmányozták a fertőzött állatok természetes ölősejtjeit, és megállapították, hogy felszínük tele van receptorral, vagyis kikötőhellyel, melyek lehetővé teszik a vírusfertőzött sejtek megcélzását. Ezek után figyelték ezeket az árulkodó sejteket heteken-hónapokon át, majd újra tesztelték az állatokat. A természetes ölősejtek egy része a fertőzés után az immunszövetekbe rejtőzött - ahol versenyre kelt az adaptív immunrendszer limfocitáival -, hogy az újra megjelenő vírusra gyorsabban és jobban tudjon reagálni.

A kutatók ezen "memóriasejtek" közül néhányat nem fertőzött egerekbe juttattak, majd ugyanazzal a vírussal fertőzték meg az egereket. Egy héten belül a rágcsálók szervezetében jelentős mennyiségű vírus-specifikus természetes ölősejt keletkezett, melyek megvédték őket a betegségtől. A felfedezér paradigmaváltást jelent a természetes ölősejtek feladatát illetően, áll a cikkben. A természetes ölősejtek nem az ősi védekezőrendszer gyalogkatonái, hanem mind a veleszületett, mind az adaptív rendszer jellegzetességeit magukban hordozzák. "Ez megváltoztatja az eddigi felfogást" - nyilatkozta Lanier az AFP-nek. "Az emlékezőtehetség nem olyan újdonság, mely csak a B és T sejtekkel együtt érkezett. Korábban veleszületettnek hitt sejtekben is kimutatható. Felmerül a kérdés tehát, hogy lehet-e vakcinálni a természetes ölősejteket, vagy a B, illetve a T sejteket a fertőzések, például az AIDS elleni küzdelem érdekében."
HarmoNet tipp: Több ész, több sperma! >>
Korábbi kutatások kiderítették, hogy egyes egyének sokkal jobban ellenállnak a humán immundeficiencia vírusnak (HIV), mint mások, és esetükben sokkal hosszabb ideig tart az AIDS progressziója. Egyesek szerint a különbség az egyénre szabott természetes ölősejt receptoroknak tudható be, melyek sokkal hatékonyabban küzdik le a HIV-fertőzött sejteket, mint másokéi. A bizonyíték egyelőre azonban csupán statisztikai és nem közvetlen. "Ha ki lehetne ismerni ezeket a specifikus természetes ölősejteket, esetleg fokozhatnánk aktivitásukat, és sikerülhetne sokkal jobban kordában tartani a vírust" - vélte Lanier.
Medipress



