A cukor – üzlet, de nem a fogyasztónak
Jobb, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a cukornak népes a családja, és a gyártói trükkök kimeríthetetlenek, ha profitról van szó. Vagyis az élelmiszercímke átolvasásán túl azt is érdemes tudnunk, hogy az élelmiszeripar milyen egyéb vegyületeket használ cukor helyett (elsősorban gazdaságossági okokból). Ezek: a fruktóz (gyümölcscukor), a glükóz (szőlőcukor), a szacharóz (répacukor vagy nádcukor), a maltóz (malátacukor), a méz, a juharszirup, a galaktóz (elsősorban tejből készült termékekben található), az árpamaláta, a rizsszirup, a kukoricaédesítők (pl. dextrin, szorbit), a barnacukor (egyszerű fehércukor nádmelasszal színezve).
Természetesen nem szükséges minden cukorfajtáról azonnal, szigorúan lemondani, de érdemes szem előtt tartani, hogy ha ezekből az egyszerű cukrokból többet viszünk be, mint ami a szervezet számára szükséges, rögtön a véráramba kerülve elkezdik az egyensúly megbontását.
A light termékek és az édesítőszerek csapdája
A manapság hihetetlenül népszerű, ’könnyűnek’ kikiáltott cukormentes és light termékek esetében gyakran mesterséges édesítőszerekkel érik el ugyanazt az ízhatást. Az édesítők, mint például az aszpartam és a szacharin további, mesterséges úton előállított, testidegen méreganyagokkal terhelnek bennünket és a legújabb tudományos kutatások szerint összefüggésbe hozhatók a rák kialakulásával. A ’light’ megnevezés ráadásul gyakran nem a csökkentett cukor-, hanem a csökkentett zsírtartalomra utal.

Rejtett cukor az élelmiszerekben
A gyakorlott fogyasztó előtt valószínűleg nem titok, hogy a konzervek, üveges készételek, zacskós levesek, üdítőitalok, szószok és porok, ételízesítők, gyümölcsjoghurtok és egyéb édes tejtermékek, az alkoholos italok, valamint a mustár, ketchup, majonéz tartalmaznak cukrot – ezt a gyártó kötelességének megfelelően általában fel is tünteti a csomagoláson. Az sem meglepetés, hogy nagy mennyiségben használják a cukrot és társaikat a pékáruk, uzsonnahúsok, sonkák, felvágottak és egyéb konzervált húsok feldolgozásához is.
HarmoNet tipp: A táplált gyerek kövér? - A helyes táplálkozás gyermekkorban >>
Hozzáadott cukor a húsfélékben
Azt viszont már kevesen gondolnánk, hogy a leleményes élelmiszergyártók a gyorséttermi termékekhez, például hamburgerekhez, szárnyasételekhez is előszeretettel adnak cukrot (melasz és kukoricaszirup formájában), hogy növeljék az étel térfogatát vagy javítsák az ízhatást. A cukor testvéreit, mint például a szorbitot vagy a dextrint nagyon gyakran nem is édesítőként, hanem állományjavítóként, stabilizátorként vagy más egyéb céllal használják, végső soron az adott termék cukortartalmát növelve. Sok húsfeldolgozó egyszerűen a vágás előtt cukrot etet az állatokkal, mivel ez javítja a tárolt hús ízét és színét.
Joghurt és müzli – a legcukrosabb reggeli
Etikailag szintén erősen kifogásolható, hogy nemcsak a korábban már említett gyümölcsjoghurtok, amelyek mára az egészséges étrend szinonimájává váltak a köztudatban, de az egészségesnek kikiáltott gabonapelyhek, előrecsomagolt müzlik és müzliszeletek is tartalmaznak hozzáadott cukrot. A legfrissebb kutatások szerint például az elsősorban gyerekeknek árusított reggelizőpelyhek tömegének fele színtiszta cukor!

Együnk cukrot – mértékkel és természetes forrásokból!
Vásárláskor kerüljük azokat a termékeket, amelyek összetételi címkéjén az összeállításban szereplő finomított cukorfajták vagy mesterséges édesítőszerek bármelyike szerepel, és hagyjuk el a készételeket és a kalóriában gazdag, ám tápanyagban szegény bolti vagy gyorsételeket. A szervezetünk számára szükséges cukrot kinyerhetjük azokból az egészséges és feldolgozatlan táplálékokból is, amelyeket minden további édesítés nélkül fogyasztunk: (lehetőleg nyers) zöldségekből, gyümölcsökből, teljes őrlésű gabonákból, olajos magvakból, ellenőrzött gazdálkodásból vagy őstermelőtől származó tej- és húsféleségekből.
HarmoNet tipp: Amit eszel, azzá leszel! Ma már a tudomány is ezt állítja! >>
Természetes alternatívák a cukorra
Édesítéshez használhatjuk a nálunk még csak bioboltokban kapható sztíviát (figyeljünk, hogy ne szódabikarbónás változatot vegyünk, mert garantáltan egy hétig böfögni fogunk tőle - a szerk.)vagy jázminpakócát, amely egyáltalán nem idéz elő vércukorszint-ingadozást, és édesítő hatása közel háromszázszorosa a kristálycukorénak - ezért csak egy-egy cseppet kell belőle használnunk. A xylitol jelenleg a legízletesebb és legegészségesebb növényi eredetű édesítő, mely jótékony hatást fejt ki a fogakra, a fogínyre és rendszeres használata megelőzi a fogszuvasodást is.
E két valóban egészséges cukorpótló mellett használhatjuk még a már nálunk is kapható agavékaktuszból, tápiókából, rizsből, árpamalátából, juharból készült szirupokat, bár a szükségesnél nagyobb mennyiségben fogyasztva hasonló hatásoknak teszik ki szervezetünket, mint a közönséges cukor.
Azt sem árt tudni, hogy bizonyos ételekhez nem kell külön cukrot adnunk, mert édesítő hatást érhetünk el. Ilyenek a répa és a zöldborsó, fűszerek közül a fahéj és a curry. - a szerk.
Kolontár Elvira
Szerkesztő: Fodor Kata



