Stretchinget alkalmazunk egy edzésmunka bemelegítésének egyik blokkjában is, melynek során, a testet előkészítjük, ráhangoljuk arra. Célunk, az esetleges sérülések kialakulásának elkerülése.
Az edzés után végzett levezető nyújtással és esetleg relaxációval, megelőzhetjük az izomláz kialakulását, elősegítjük a gyorsabb regeneráció, növeljük a test hajlékonyságát, az izületek, inak mozgáshatárainak kiterjedését. Valamint, de nem utolsó sorban, a megfeszült, stresszes izmok kilazításával oldjuk és csökkentjük a stresszt is.
További stretching technikák:
- Dinamikus: utómozgásos
- Aktív: pl: a tricepsz megfeszítésével nyújtjuk a bicepszet
- Passzív: társ segítése
- Statikus: hosszabb időn keresztül kitartott mozdulat

Tudtad, hogy stretchinget azonban nem csak az edzésmunkád előtt, vagy után alkalmazhatsz?
Csináldd azt bátran, bárhol, bármikor. Pl.: mikor állsz a buszmegállóban, kézujjaid nyújtogatása is ennek számít, nyakforgatás és így tovább.
HarmoNet tipp: A lakberendezés csúcsa: Nyugtatószoba - Stresszteszttel! >>
A relaxáció
Rohanó világunkban egyre kevesebb időnk van arra, hogy kikapcsolódjunk. Az így felgyülemlő idegfeszültséget nagyon nehéz levezetni, és ez végül testi tünetekhez is vezet.
A relaxáció olyan fizikai állapot, mely során a szervezet alapanyagcserére kapcsol, a test minden részében csökken az izmok feszültsége, miközben az éber tudati állapotot jellemző béta agyhullámokat erős alfa és téta agyhullámok váltják fel. A relaxációs módszerek arra irányulnak, hogy megszüntessék a szorongás testi és lelki tüneteit. A szorongást, mint érzelmi állapotot nem szükséges leírni sem, hiszen minden ember átélte már ezt. A relaxáció szó szerint ellazulást jelent, s a legtöbb relaxációs módszer elsősorban az izmok ellazítására koncentrál. A szorongás egyik vezető tünete ugyanis az izomfeszülés, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor ellazulunk.
HarmoNet tipp: Transzlégzés – csak képzett vezetővel próbáljuk! >>
Ez az izomfeszülés okozhat egy-egy szorongató helyzetben akár izomlázat is, de fáradékonyságot, fejfájást, derékfájásokat is. Hogy az izomfeszülés és a lelki feszültség közt milyen szoros kapcsolat van, azt bizonyítja az is, hogy a szorongáscsökkentő gyógyszerek általában egyben izomlazítóként is használatosak. Természetesen a relaxációs technikák révén nemcsak az izmok feszülését, hanem a szívritmust, vérnyomást, légzést és egyéb testi funkciókat is befolyásolhatunk kellő gyakorlás után. Jótékony hatásai: csökken a vérnyomás és a pulzus, javul az agy vérellátása és az érzékelés.

A jobb és a bal agyfélteke egymást erősítő nagy energiájú és információ tartalmú hullámokat bocsát ki. Fokozódik a koncentráció, növekszik az intelligencia szint, a kreativitás, a memória és az agy kapacitása. A stresszes állapotok és egyéb zavaró hatások képei törlődnek, majd rendeződik a relaxáló személy fizikai és érzelmi állapota. Javul a szervek, leginkább az agy oxigénellátása, sokkal jobban, mint a mély alvás alatt. Csökken a vér tejsavtartalma, a kitágult ereknek köszönhetően javul a szerveink vérellátása. A vér koleszterin szintje, akár 30%-kal is csökkenhet. A jótékony, valamint a káros koleszterin fajták aránya is javul (HDL, LDL és a VLDL). Nő a vér endorfin szintje. Több alfahullám termelődik az agyban, melyek jó minőségűek és szinkronizáltak, amik egyben jelentősen javítják a testünk sejtjeinek megújulási folyamatait. Felmérések szerint egy 20-30 perces relaxáció közel annyi stressztől szabadítja meg szervezetünket, mint 3-4 órányi alvás.
Zsemlye Zsanette
Képek: Piqs.de



