Az első mítosz, hogy a dohányzás minden esetben rákot okoz
Az igazság az, hogy a dohányosoknak kevesebb, mint 10 százaléka lesz tüdőrákos, és még ennél is kevesebb a járulékos (torok, szájüreg, ajakrák) rákos megbetegedések száma.Ennek ellenére elrettentő lehet, hogy a dohányzás felelős az összes rákos megbetegedések 30, és a tüdőrákos megbetegedések 87 százalékának kialakulásáért. Egy dohányos férfinak mintegy 23-szor nagyobb esélye van a tüdőrák és 15-ször nagyobb esélye a más típusú rákos megbetegedésekre.

A másik általánosan elterjedt nézet, hogy a dohányzás korai halált okoz
A kérdés csak az, hogy mihez képest. A legújabb kutatások szerint az átlag amerikai dohányosok 64 éves korukban halnak, ami bár még mindig 14 évvel kevesebb, mint a nemdohányzók átlagos várható életkora, korainak mégsem nevezhető. A kérdés csak az, meddig szeretnénk élni?
A legnagyobb probléma mégis az, hogy a dohányzással kapcsolatban gyakran csak a tüdőrák kockázatát emelik ki, pedig a dohányzás ennél sokkal gyakoribb és súlyosabb betegségeket is okozhat. A dohányzás következtében kialakult vaszkuláris betegségek sokkal több embert ölnek meg évente, mint a rák, a dohányban található toxinok ugyanis gyulladást és károsodást hoznak létre az artériákban.
A másik gyakori megbetegedés a krónikus obstruktív tüdőbaj, ami még csak nem is gyógyítható, és visszafordíthatatlan károsodásokat okoz a tüdőben.
A dohányosok gyakrabban betegszenek meg
A tüdejük ugyanis kevésbé áll ellen a fertőzéseknek, mint a nemdohányzóké. Elrettentő lehet még a tény, hogy a dohányos férfiak gyakran szenvednek merevedési zavaroktól, a vérükbe került szénmonoxid mennyisége miatt.Egy biztos, a dohányzás nem öl meg mindenkit. A dohányosok több, mint fele szép kort érhet meg, még akkor is, ha íz érzékelésük károsodik, szexuális életük leromlik, látásuk rosszabbodik, foguk elsárgul, leheletük pedig kellemetlen a dohányzás miatt.
Leszokni tehát nem muszáj, de érdemes.



