A WHO éves egészségügyi jelentésében azt írta, hogy az egészségügyi rendszer eddig "nem megfelelően és naivan" reagált az olyan társadalmi változásokra, mint a globalizáció, az urbanizáció és az elöregedés, és jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki az országok között és az országokon belül. "Az egészségügyi rendszerek nem működhetnek tovább ugyanúgy. Egyértelmű, hogy ha saját magukra hagyatkoznak, az egészségügyi rendszerek természetszerűleg nem afelé a cél felé haladnak, hogy mindenki egészségét fenntartsák."
Az éves egészségügyi kormánykiadások a személyenként 20 dollártól a több mint 6000 dollárig terjednek világszerte, a várható élettartamban tapasztalható különbség a leggazdagabb és a legszegényebb országok között mára meghaladja a 40 évet.Nemzeti szinten a WHO külön kihangsúlyozta az öt éven aluliak mortalitási (halálozási) arányának megdöbbentő példáját a kenyai fővárosban, Nairobiban. Az egyik tehetős negyedben a ráta kevesebb, mint 1000-ből 15, míg ugyanennek a városnak a nyomornegyedében a ráta 1000-ből 254.
"Ahelyett, hogy javítanák reagálási kapacitásukat és előrevetítenék az új kihívásokat, az egészségügyi rendszerek egyik rövidtávú prioritástól a másikig sodródnak, egyre inkább felaprózódva, és az irány egyértelmű ismerete nélkül".
Az egészségügyi ellátást gyakran egy olyan modell alapján végzik, amely a betegségekre, a vezető technológiára és a specializált ellátásra összpontosít, az egészséget úgy tekintik, mint a biomedikus beavatkozások termékét, és a megelőzés erejét többnyire figyelmen kívül hagyják.
HarmoNet tipp: Évente 140.000 csecsemő hal meg újszülöttkori tetanuszban világszerte! - Előzd meg! >>
A hagyományos "parancs és ellenőrzés" megközelítésmód, amely a rövidtávú teljesítésre összpontosít, felaprózza a szolgáltatás nyújtását, és egyes kormányok túlzottan "szabad" hozzáállást alkalmaztak, ami az egészségügyi szektor szabályozatlan kommercializálódását eredményezte.
"A pazarlás és hatástalanság leginkább akkor következik be, amikor az egészséget kereskedelmi portékaként kezelik, ami megvásárolható és árusítható, azt feltételezve, hogy a piaci erők valamiképpen önmaguktól alkalmazkodva meg fogják oldani a problémákat" - nyilatkozta a WHO főigazgatója, Margaret Chan. "Ez nagyon ritkán történik meg. Ehelyett azt láthatjuk, hogy szükségtelen vizsgálatokat és eljárásokat végeznek, gyakoribbak és hosszabbak a kórházi tartózkodások, magasabbak a költségek, és kizárják azokat az embereket, akik nem tudnak fizetni" - tette hozzá.

Az alacsony és közepes jövedelmű országok 5,6 milliárd lakosa esetében az összes egészségügyi kiadás több mint a felét zsebből fizetik. "Ezek az irányvonalak az egészségügyi igények átfogó és kiegyensúlyozott kezelése ellen dolgoznak" - figyelmeztet a szervezet.
A WHO jelentését az almati konferencia 30. évfordulóján tette közzé. A jelenleg Kazahsztán legnagyobb városa, annak idején pedig az azonos nevű volt szovjet köztársaság fővárosában, Almatiban megrendezett konferencián a politikai, társadalmi és gazdasági egészségügyi egyenlőtlenségeket próbálták megoldani.
Medipress



