Egyszínű, csíkos, pöttyös, vagy mintás, vidám vagy komor, klippes vagy kötött, rövid vagy hosszú, vicces vagy elegáns. Munkába, színházba, esküvőre, vagy temetésre. Lényeg a stílus és az alkalom. Oscar Wilde szerint egy jól megkötött nyakkendő az első komoly lépés egy ember életében. Illik viselni, vagy sem? Hogyan és mikor? Mindent a nyakkendő divatról!

A kravátli és a horvátok
A 30 éves háborúban (1618-1648) XIII. Lajos francia király horvát zsoldosokat hívott segítségül a törökök ellen folytatott küzdelemben. A horvát katonák által viselt nyakbavaló felettébb felkeltette a párizsiak érdeklődését, és figyelmét, és ahogy az a divatban már lenni szokott, hamar beemelték öltözködési kiegészítőjük körébe. A „kravátlit” tehát a franciák közvetítésével a horvát zsoldos hadseregnek köszönhetjük (a „cravate” kifejezés ugyanis a Croat, vagyis a horvát szó helytelen kiejtéséből származik).

Agyaghadsereg
A nyakkendő történelme azonban sokkal korábbra nyúlik vissza, mint a 17. század. A nyakkendő legkorábban Shih Huang Ti kínai császár udvarában fordult elő Kr. előtt 210 körül. Ekkor temették ugyanis el a császárt az őt védő 7500 agyagkatonával együtt. A katonák fegyverzete, egyenruhája, haja és arckifejezése hihetetlen részletességgel került kidolgozásra, s ennek köszönhetően minden egyes figura különbözik a többitől – kivéve egy dologban: mindegyik nyakkendőt visel.


Rómában az elnőiesedés jele volt
A nyakkendő legközelebb i.sz. 113-ban tűnik fel a Trajánusz római császár és hadvezér által emeltetett győzelmi emlékművön. A díszoszlopon szereplő mind a 2500 élethűen ábrázolt alak nyakkendőt visel. Ezek közt megtalálható a mai nyakkendő rövidebb változata; egyfajta nyak köré tekert textília, amelynek végeit a páncélzat alá tűrték; valamint a vadnyugati cowboyokéhoz hasonlóan megkötött bandana szerű nyakbavaló. Azonban amíg a római szónokok gyakran alkalmaztak nyakbavalót, hogy melegen tartsák a torkukat, a katonák közt ez nem volt szokás. Sőt, Horáciusz és Seneca szerint csak az elnőiesedett férfiak hordtak nyakkendőt.

Itt egy másfél évezredes ugrással máris a 17. században találjuk magunkat, amikor is a már említett kravátli divatba jött Párizsban. Amikor II. Károly angol király 1660-ban visszatért az angol trónra magával vitte az európai udvarokra jellemző szépség és gyönyör utáni rajongást, így a szerencsejátékkal, a fényűző partikkal, a táncestekkel együtt a nyakkendőt is.

HarmoNet tipp: Ne az alsónadrágját, hanem a nyakkendő méretet kémleld! >>

Vadnyugati macsók
Kevésbé elegáns, azonban annál macsóbb viselet volt a 19. századi cowboyok (meglepő módon szanszkrit eredetű) „bandana”-ja. Ezt az eredetileg színes, fehér pettyekkel tarkított selyemkendőt a préri marhapásztorai hamar átvették. Praktikussági okokból azonban, vagyis hogy az állatok terelése során a felverődött por ne menjen a szájukba, fordítva viselték. Majd ezt követően a vadnyugati banditák további "kényelmi" szempontok szerint részesítették előnyben – arcuk elé kötötték, hogy ne ismerhessék fel őket.

Mutasd a nyakkendőd – megmondom, hova tartozol!
Vissza Angliába. Az 1880-as években az Oxford Egyetem Exeter kollégiuma alkotta meg az első iskolai nyakkendőt azzal, hogy evezős kalapjukról a szalagot „four-in-hand” a nyakukba kötötték – ami a legelterjedtebb megkötési változattá forrta ki magát. Angliában alakult tehát ki a hovatartozást jelképező nyakkendő. Egy-egy iskolán belül különböző színű nyakkendő dukál a különböző évfolyamra járóknak, a különféle klubokba, társadalmi csoportokba tartózóknak.

HarmoNet tipp:
A 6 legcikibb cucc, amit soha ne vegyél >>

Nők és a nyakkendő
Noha a nők mindig is szerették a nyakukat különböző díszekkel kihangsúlyozni, az 1800-as évek végéig nem nagyon hordtak nyakkendőt. A nők akkoriban kezdtek el nyakkendőt viselni, amikor sportosabb, úgymond férfiasabb ruhát vettek fel kerékpározáshoz, korcsolyázáshoz, kiránduláshoz vagy hajókázáshoz. Az I. Világháború során mind több nő kezdett nadrágban járni, és nyakkendőt viselni, különösen a korábban férfiak által betöltött munkakörökben, amelyekben akkoriban a nőknek kellett őket helyettesíteni.

Csomók
Noha manapság a nyakkendők mindenféle stílusban, színben, fazonban, és anyagban léteznek, ehhez képest nagyon kis számú megkötési formát használnak a férfiak. A tengerentúlon az angol eredetű, egyszerűbb és kisebb „four-in-hand” csomó számít az alapvető nyakkendőkötési formulának, míg Európában és Dél-Afrikában inkább a Windsor (Windsor hercege által feltalálva) és a fél-Windsor kötési mód dívik. Ezek a kötési típusok azonban abban megegyeznek, hogy a csomónak nem szabad sem túl nagynak lennie, tehát nem lóghat túl a galléron, valamint nem lehet túl kicsi sem, vagyis mindenképpen látszódnia kell.

Nyakkendődivat
Manapság egy férfiember megjelenését nagymértékben befolyásolja a megfelelő nyakkendő viselete, ezért nagyon fontos, hogy az a megfelelő módon legyen megkötve. A nyakkendő végének el kell fednie a nadrág felső gombját, vagy az öv csatját. Ez kihangsúlyozza a törzs hosszát és nyújtja az alakot. Fontos, hogy a nyakkendő minden esetben illeszkedjen az öltöny és az ing anyagához, színéhez és mintájához. Kötetlenebb eseményekre nyugodtan lehet pl. kockás inghez egyszínű nyakkendőt kötni, illetve színes inghez színében harmonizáló nyakkendőt. Nagyon fontos, hogy télen vastagabb öltönyhöz sötétebb, vastagabb anyagú, esetleg gyapjúnyakkendőt, nyáron, könnyebb vászon öltönyhöz vékonyabb, selyem, vagy jó minőségű műszállal kevert nyakkendőt vegyünk. Egyes eseményekre azonban szigorú szabályok szerint kell nyakkendőt választani, így pl. temetésre csakis fekete nyakkendőt vegyünk (lehetőleg szürke inggel), hivatalos tárgyalásra pedig, noha egyre inkább elfogadott a pasztellszínű nyakbavalók viselése, lehetőleg inkább valami visszafogottabb, elegánsabb darabot válasszunk.

Fallikus szimbólum
Egyesek szerint a nyakkendő fallikus üzenetet hordoz, egyrészt az alakja, másrészt amiatt, hogy a viselője nemi szerve felé mutat. Németország katolikus részein a Weiberfastnacht, vagyis a Női karnevál során szokás, hogy a nők levágják a férfiak nyakkendőjét, ezzel szimbolizálva a férfiak kasztrálását – vagyis a hatalomátvételt. Minden évben megválasztják a mosodahercegnőt az udvarhölgyeivel, és szimbolikusan átveszik a város vezetése feletti hatalmat.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.