diagnosztizálják, s itt a nyugati orvoslásban a betegség mindig a gyökér. Ha azt hisszük mélyen vagyunk - ez a betegség - már nem keresünk tovább. Pedig a vérnyomásgondok, és frontérzékenység is csak egy tünet, és nem a gyökér, valami egészen mást jelez a mélyben.

Nem új dolog! Elhiheted!
A frontokat őseink is látták, érezték, értették. Az alkonyati ég színéből, a szelek járásából, amely a változásról regélt, vagy éppen a madarak röptéből, rágcsálók viselkedéséből, mennyiségéből, tudták a következő napokban mire számíthatnak, esőre, szélre, hidegre, melegre. A front mindig a változás.
Valójában a front nem más, mint egyfajta előrenyomakodása a következő időszakban, egy újabb időjárási elemnek. Megérezzük, ha hideget az erős meleg, vagy fordítva, meleget a hideg váltja. Már a felhőzettípus megérkezése előtt érzékeljük a frontot, vagyis kb. egy nappal korábban, mint ahogy az időjárásváltozás megérkezik, állandósul lakóterületünk/tartózkodási területünk fölött. A hidegfront, minthogy nehéz, hidegebb légtömegről van szó, alacsonyabban van jelen, aláékelődik a melegnek, és maga előtt tolja azt, ezért is érezhetjük, hogy mielőtt megérkezik, füllesztő, nyomasztó és valóban stresszes idő van.
A melegfront más, ekkor a meleg levegő a könnyebb felé áramlik, a hidegebb, hűvösebb páratömegek felé, ezt a felsiklást, ahol megkezdődik ez a vonal, ezt nevezik melegfrontnak.
HarmoNet tipp: Nyaralás hegyek közt és tengerparton - A vakáció élettani hatásai >>
A melegfront meleget hoz általában, változékony, vagy viharos időt.
Gyakran párosul, vagy követi lefelé szálló légáramlat, ezért felhőtlen égbolt. Nyáron a forróság és szárazság ilyenkor elviselhetetlen. A hidegfront több napos esőt hoz, egybefüggő felhőzetet, melynek legfőbb összetevői az ún. stratusok.
A változás szele
A front mindkét esetben egy áramlás, egy új dolog
kezdete, vagyis megérezzük valaminek az előszelét, olykor szó szerint van valami a levegőben, s ettől zavartak leszünk, idegesek, labilisak, feszültek, vagy éppen fejfájósak. A frontérzékenység minden esetben a változatlanságot mutatja, nem vagyunk képesek elengedni magunkat, nem vagyunk képesek még több változást elviselni, ellenállunk. Minél stabilabb, akaratosabb egy ember, minél kevésbé rugalmas, annál inkább megkínozzák a frontok. Ezért is inkább a középkorúak betegsége ez, de ma egyre több fiatalt érint. Miért?Mert világunkban annyi az új információ, a nem várt helyzet, az újabb megoldani való, a kritikus változás, hogy már nem kérünk többet.
Elmenekülünk, hadakozunk ezek ellen.
Ezért van az, hogy legkisebb változások, amelyek a természetben, a légkör eseményeiben végbemennek, és különösen ezek, melyeket érzünk, sejtünk, de nem értünk, és tudatosítani nem tudunk, ezek ellen hadakozunk, vagdalkozunk, és ellenkezünk, teljes erőből.
HarmoNet tipp: Munkahely-kór: Az unalom szindróma nem csak állapot, betegség! - Érintett vagy? Teszteld magad! >>
A frontérzékenység tehát nem más, mint egyfajta - egyébként igen érthető - rugalmatlanság. Ha a tünetek ezzel kapcsolatban már kritikusak, változtassunk a hétköznapjaink ritmusán, keressünk új életteret, ha kell, munkahelyet, alakítsuk át nekünk tetsző módon, mert egy kis meglepetés az élet bugyraiban mindig megtalálható, s nekünk erre fel kell készülnünk, már jó előre.
Fodor Kata



