Sorselemzéssel foglalkozó személyként, gyakran felteszik nekem a kérdést, mennyire vagyunk saját sorsunk kovácsai. Gyakran rákérdeznek a szenvedélybetegségekre is: képes leszek megállni, lerakni, feloldani? Hogy alakul ez a jövőben? Természetesen rajtad áll, kedves Olvasóm!

A válasz mindig komplex, hiszen az igazság valahol a kettő határán van, és egy csöpp alázattal be kell látnunk, nem feltétlenül ismerjük azt teljességében.
Mégis a sorskovácsolás a kézműves mesterséghez hasonló, sok dolog adott, sok dolgot hozunk, de választhatunk, dönthetünk és alakíthatjuk életünket.

A szenvedélybetegségek mindegyike különbözik a felszínen, más jellegű a rárakódás. Míg mondjuk az ital, az alkohol inkább érzelmet hoz be az életbe az a sok folyadék olyan ellentmondásos, mert ha megiszol 4-5 üveg sört egy nap, 2,5 literrel több folyadék lesz benned, érzelmileg felpumpálod magad, de az alkohol szárít így hosszútávon, akár már másnap kitikkadva érzed magad. Csöbörből-vödörbe mondhatnánk. A dohányzás egészen más metódusú, elhomályosít és leszigetel, kevesebbhez juttat hozzá. Sokszor a kettő együtt jár, valójában egyensúly-eltolódási gondok vannak lelkünkben, de különben minden rendben, se több, se kevesebb érzelem nem kellene.

Szenvedélybetegség - menekülés
A szenvedélybetegségek magja egyezik, mind egy menekülés és egy tudattalan belső alakítás. Nagyon nehéz róluk beszélni és nehéz őket felismerni, hiszen gyakran életszerű cselekvések, amelyek kis mennyiségen ártalmatlanok. Fontos tudni, hogy a szenvedélyek legtöbbje egy pótcselekvés olyan cselekedetek, melyekre nincs szükségünk az életben maradáshoz, ezért szorult helyzetben akár abba is hagyhatók.

A betegséggé válás egyik kulcspontja a betegségtudat. Vagy megvan, vagy nincs meg, vagy nem a megfelelő módon. A különböző szenvedélyek első megváltoztatási lépcsője nem a felismerés, hanem a helyes kategorizálás.

Most ezt miért, mi helyett tesszük? Mit szimbolizál ez életünkben?
Az hogy ez káros vagy sem egy másodlagos szerepkörű vélemény. Ez alól az egyetlen kivétel a testre ható, a fizikai testet alakító drogok rendszeres alkalmazása. A pszichiátria sajnos ezen a ponton mond gyakran csődöt, nem a magjánál kezdik a feloldást. A szenvedélyek legtöbbje egyébként kordában tartható, élhető vele az élet és jó részük nem káros, bár tudnunk kell, ha valaki érzelgőssé válik, vagy agresszívvé - akár csak piciként, verbálisan - az alkoholtól de mégis fogyasztja akkor ez személyisége része, és aligha kérheti társától másnap, értsd meg, ez nem én vagyok, és többet nem iszom. Ha valami a részed, akkor részed, változtass vagy vállad fel önmagad.

A dohányzás, a legális drogok legtipikusabb formája.
Nehézsége, hogy a füst maga sokakat irritál, így komolyan korlátokat kell emelni használatánál, főként a gyermekek tüdejére, légzőrendszerére lehet veszélyes. Ebben az esetben jól bevált módszer, az erkélyre kiszorított dohányzó apuka esete, amikor az édesanya így korlátoz, de teret is enged a kedves párnak.

A dohányzás a legkönnyebben letehető szenvedélyek egyike.
Megmaradása, berögződése két okból következik be. Az egyik, azok az adalékanyagok, amelyeket a különböző termékekbe tesznek, a kátránytól kezdve, a ma már botrányossá duzzadt drog, vagy drogszer pótlékokig, amelyeket a gyártók csempésznek a kis örömszálakba, a másik ok pedig, a helytelen gondolkodás, a betegségtudat.

HarmoNet tipp: Dohányzol? Ki vagy rúgva >>>

A drogok részt nagyon nehéz kiszűrni. Általában elmondható, hogy egészségesebb a dohányból és papírkából sodort füstszűrős, házilag töltött cigaretta, de ez persze nem minden. Az is jó, ha jelentősen lecsökkentjük a dohányzást, ha valaki napi egy dobozzal szív el, érdemes napi pár szálig fokozatosan csökkenteni és csak utána elhagyni.

A dohányzáskihagyás első napja természetesen nem a legrosszabb! A legőrjítőbb kb. a 3.-4. nap, amikor a testben tudatosul, hogy nem kihagyás történik, hanem valódi megvonásról van szó, ezért fontos, hogyha le szeretnénk tenni a cigit, fokozatosan tegyük. Bár egyesek esküsznek az azonnali elégvoltra, ehhez azonban csak keveseknek adatik meg a megfelelő mennyiségű akaraterő.

A csökkentés és elhagyás kulcspontja a tudat kialakítása.
A dohányzásnál érvényesül legjobban a bebeszélt függőség. Ez alatt értjük, amikor valaki többet beszél arról, hogy függ a cigitől, nem képes letenni, mint amennyit műveli. Ha egy éven át, napi egyszer elmondod, és kétszer rágondolsz már elég, még ha nem is mindennap dohányzol. Így a legfontosabb lépés megérteni, hogy ettől te nem függsz! A függés egy nagyon súlyos fogalom, és igaz lehet egy kötélre, amely a sziklaperemen elvékonyodván egyre megremegve de tart téged. De a valódi függés inkább csak a szóhalmok tömkelege után jön létre.

A cigi egy olyan aprócska rúd, amely súlyodnak picike hányada, és hogy te a szádhoz emeled-e vagy sem, rajtad áll. Többnyire kellemetlen hatásai is vannak, büdös kéz, füstös lehelet, vagy kiszáradtság érzés, gondolj ezekre és érezd a különbséget egy pár szálas nap után, hidd el, a tested élvezni fogja, és ezért engedékenyebb lesz. A dohányzásról való leszokás legfontosabb momentuma ezért az, hogy ellenállhatsz, ha akarsz, a függés a fejben létezik, és ha mi magunk nem tekintünk tevékenységeinkre függésként, akkor nem is válnak azzá. Ismerek erős akaratú személyeket, akik kibírják hetekig cigaretta nélkül, olyat is aki  évtizedek óta koca-dohányos Egyetlen oka van, az elméjében ez egy pótcselekvés, és akkor végzi ha ideje és kedve van.

A dohányzás akkor súlyos, ha már más tevékenységek közben is végezzük. Olyanok közben, amelyek közben zavarnak, pl. mosogatás vagy vezetés. Mert ekkor már tényleg úgy érezzük, ezt a tevékenységet minden mellé be kell iktatnunk, de nehéz ezt a szintet elérni, hiszen ez egy olyan pótcselekvés, amit gyakran csinálhatunk, de mindig könnyedén, tv-nézés, beszélgetés, telefonálás, vagy előadások közben. Próbáld szelektálni magadban a helyzeteket, amikor zavar, hogy nincs több kezed és a szádban a szemedet maró füstpálca lóg, és először ezeket iktasd ki, utoljára hagyd azokat amikor természetes a rágyújtás.

Így pl. egy olyan társaságban hol 20 éve ismernek, és a bor mellé mindig elszívsz pár szálat, vélhetőleg akkor is rá fogsz gyújtani, ha otthon már nem szoktál.
Otthonodat egyébként jó, ha gyakran szellőzteted, és friss levegővel töltöd fel, mert ez is segíti a tiszta ízek, hangok, illatok iránti igényt.

A dohányzásról való leállás megreked annál a fogalomnál is, hogy leszokom.
Ha ezt nem törlöd elmédből nincs miről beszélni. Valóban nincs miről leszokni, mert a szokás olyasmi, minthogy minden csütörtökön este 8-tól baseball meccset nézel a tévében. Lehet erős rá a vágyad, de ha találsz egy jobb programot, el fogod hagyni, vagy ha épp valami sürgősebb van. Teremtsd meg magadnak ezeket a helyzeteket, amikor nincs időd a szenvedélyeidre. Érezd, hogy ha stresszes és rohanós életet élsz, akkor nem ez az, amit igenis megérdemelsz, hanem ez az, ami annyi pénzedet és idődet veszi el, hogy elhagyható, és ez által a stressz javítható.

A dohányzásról tehát nem kell leállni, mert rá se álltál, és ezt vésd eszedbe. Ha erős az igényed az egy tény, de nem jelent semmiféle egyéb elvont nehézséget, mint azt, hogy igényled. Majd elmúlik. Mindig higgy magadban, a saját erődben, és érezd, hogy az életedről e téren te döntesz, hiszen ki más dönthetne, szerves tudattal, aggyal, élő lélekkel megáldott emberi lény vagy.

Az utolsó kulcspont a visszaszokás kérdése.
Végre eléred a várt állapotot, és nem gyújtasz rá 4 hétig. Majd jön a baráti találkozó egy hatalmas buli, kirúgsz a hámból, és a kontroll lecsúszik a koktélokkal együtt. Ilyenkor vésd észbe. Megteheted! Ha mindig rettegsz, és arra figyelsz, képtelenség, ha most rágyújtok, bizony megint visszaszokom, sem az első, sem a második lényeges pontot nem mélyítetted el. Így ezt sem tudod. Megteheted, hogy elszívsz egy szálat, hiszen annak hatása majd kiürül.

Természetesen, ha valamilyen komoly légzőrendszeri, vagy szívbetegségben szenvedsz ez nem lesz vicces, így akkor komolyan mérlegeld, ahogy magát a partyn való alkoholizálást sem neked találták ki. De minden más esetben érdemes megfontolnod, a rágódás vitt rá a dohányzásra a beállt fogalmak, mint rá és leszokás, most miért adod fel az utolsó pillanatban. Ha néha rágyújtasz, ám legyen. Ha egy hétig minden nap kicsit többet, az sem gond, ha megint rendszeres figyelmeztesd magad, ez nem jó a testednek és hagyd abba.

Állapodj meg magaddal, tartsd az egyensúlyt.
A vissza-visszatérő időszakok után egy napon végleg elmegy tőle a kedved. Azután húsz év múlva elszívsz még egyet, és többet rá sem nézel.
A fontos, a tudat, hogy a dohányzás egy örömöt adó szer. Örülsz, ha vele vagy és örülsz ha leteszed, a szorongásokat kerüld el vele kapcsolatban! Élj pozitívan s így élj egészségesen!

HarmoNet tipp: Miért is dohányzik az ember? >>>

Fodor Kata

Képek: Knipsermann, Knipsermann, Alfred Lohmann

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.