Az emlők túlnyomó része zsírszövet, amelybe tejtermelő mirigyek csoportjai ágyazódnak be. Az emlő nagysága és alakja a zsírszövet mennyiségétől, valamint a támasztó szalagok és izmok állapotától függ. Gyakori, hogy az egyik emlő kissé nagyobb a másiknál. Fájdalom, érzékenység, alaki változás (beleértve a bőr esetleges változását is) vagy göb (esetleg göbök) megjelenése feltétlenül orvosi vizsgálatot indokol. Jóllehet az emlőpanaszok zöme veszélytelen, illetve könnyen gyógyítható, az esetleges elváltozások orvosi vizsgálatán kívül időről időre érdemes alapos önvizsgálatot végezni a nőkön leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, az emlőrák idejekorán való felismerése végett. Minden nőnek gondot kell fordítania emlőinek rendszeres vizsgálatára. Némi gyakorlat után a legkisebb elváltozást is azonnal észre fogja venni, és így az orvosi beavatkozás is idejében történhet. Az alábbiakat havonta egyszer, lehetőleg a menstruációs periódust követően végezze el.
1. Álljon egy nem torzító tükör elé. Karjait emelje fel, és nézze meg melleit, mellbimbóit alaposan, szemből és oldalról egyaránt, hogy nem tapasztal-e alaki változást.
2. Ismételje meg ugyanezt felemelt karokkal.
3. Bal karját továbbra is felemelve jobb kezével tapintsa át bal mellét – arra figyeljen, hogy nem érez-e göböt vagy csomót. Ezután jobb oldalát is vizsgálja meg.
4. Feküdjön le, bal válla alá tegyen párnát, bal karját nyújtsa feje fölé. Jobb kezével, körkörös mozdulatokkal kívülről befelé, a mellbimbó felé haladva ismét tapintsa át mellét.
5. Most vizsgálja meg az emlő és a hónalj közötti területet, illetve a hónaljakat úgy, hogy karját először a feje fölé tartja, majd a törzse mellé engedi.
6. Enyhén nyomja meg mellbimbóit, és figyelje, nem mutatkozik-e váladékozás. Ismételje meg a 4-6. pont alatt írtakat a jobb mellével is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha az önvizsgálat során vagy bármikor az alábbi tünetek valamelyikét észlelné, haladéktalanul forduljon orvoshoz:
- csomó vagy göb az emlőben vagy a hónaljban
- a mell formájának megváltozása
- váladékozás a mellbimbóból
- a mellbimbó tartós behúzódása
- az emlő bőrének megváltozása (pl. új redő vagy gödröcske megjelenése)
Ne felejtse el, hogy először meg kell „ismerkednie” saját emlőjével, így az első vizsgálatok alkalmával felfedezett gyanúsnak látszó dolgok (esetleg göbök is) valószínűleg ártalmatlannak tekinthetők, inkább a későbbiekben bekövetkező változásokra kell figyelnie. Ha azonban már ekkor úgy érzi, hogy valami rendellenességet tapasztalt, keresse fel orvosát.
Emlőrák
Az emlőrák a nők leggyakoribb rákos megbetegedése, körülbelül minden húszadik nőn kialakul. Az emlőben abnormális, rákosan elfajult sejtek jelennek meg és szaporodnak el, s idővel jól észlelhető daganatot hoznak létre. Kezelés hiányában a rákos sejtek a szervezet egészében szétszóródhatnak, úgynevezett áttéteket képezhetnek.
Hajlamosító tényezők
Több tényezőt ismerünk, amelyek fokozzák az emlőrák kialakulásának veszélyét. Ezek az alábbi csoportokba sorolható nőket érintik:
- Gyermektelen vagy késői életkorban szült nők
- Elhízott nők
- Olyan nők, akiknek közeli rokonain előfordult emlőrák.
Amennyiben ön is fokozottan veszélyeztetettnek minősül, különösen ha 40 éves elmúlt, beszéljen orvosával, aki segítségére lehet a rendszeres rákszűrő vizsgálatokban.
Szűrővizsgálat
Az emlőrák kialakulására hajlamosító tényezők többségét nem tudja befolyásolni, de ha rendszeresen jelentkezik szűrővizsgálatra, sokat tehet azért, hogy az esetleges betegséget időben felismerjék. A szűrés alapja a szemközti oldalon ismertetett önvizsgálat, amelyet havonta célszerű elvégezni. A fokozottan veszélyeztetett nők esetében azonban a rendszeres mammográfia (az emlők röntgenvizsgálata) is indokolt. Egy további lehetőség a termográfia, amely az emlő egészében a hőmérséklet elosztását vizsgálja. „Forró” foltok rákos daganatot rejthetnek.
A diagnózis megállapítása
Az emlőrák leggyakoribb jele a fájdalmatlan csomó megjelenése az emlőben vagy a hónaljban. Az emlők önvizsgálatánál (a szemközti oldalon) leírt tünetek bármelyike rákos daganatra utalhat. Ha emlőjén bármilyen változást észlel, haladéktalanul forduljon orvoshoz, aki rosszindulatú daganat gyanúja esetén az alább felsorolt speciális vizsgálatok céljából kórházba utalhatja önt:
Mammográfia: lágy röntgensugárral végzett emlővizsgálat.
Aspiráció: akkor végzik, ha cisztát – folyadéktartalmú hólyagot – tételeznek fel. A daganatba vékony tűt vezetnek, majd a folyadékot fecskendővel leszívatják, s a mintát laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá.
Vékonytű-biopszia: igen vékony tűt vezetnek az emlő daganatgyanús részébe, majd a tűben maradt anyagot szövettani vizsgálatra küldik.
Fagyasztásos biopszia: altatásban végzik. Az emlő bőrének bemetszése után a daganat egy részét vagy egészét eltávolítják. Amíg ön alszik, a daganatból mélyfagyasztás után vékony metszeteket készítenek, majd szövettani vizsgálatnak vetik alá. Ha rákos sejteket találnak, és ön az altatás előtt abba írásban beleegyezett, az emlőt részben vagy egészben eltávolítják.
Kezelés
A kezelés minden esetben a daganat természetétől és a betegség stádiumától függ – minél korábban végzik a beavatkozást, annál jobbak a gyógyulás esélyei –, a végső döntésnek azonban az ön és orvosa közötti megegyezésen kell alapulnia. A következőkben a kezelés főbb formáit ismertetjük:
Radioterápia (sugárkezelés)
Önmagában vagy más kezelés kiegészítőjeként alkalmazzák. Az emlőt és a hónaljat sorozatos, kis dózisú besugárzásnak vetik alá. A kezelést többnyire járóbeteg-rendelésen végzik. Célja a rákos sejtek elpusztítása. A sugárkezelés fáradtságérzetet kelthet, amely azonban a kezeléssorozat végeztével elmúlik.
Kemoterápia
A citosztatikus (daganatsejtek osztódását gátló) szerekkel végzett kezelés önmagában vagy egyéb módszerekkel (műtét, sugárkezelés) együtt is alkalmazható. A kemoterápia bizonyos formái a benne használt szerektől függően különböző mellékhatásokkal: hányingerrel, hajhullással, gyengeséggel járhatnak.
Emlőműtét után
Csaknem minden nő, akinek emlőjét el kellett távolítani, természetesen úgy érzi, hogy nőies megjelenése csorbát szenvedett. A sebész igyekszik annyit meghagyni az ép szövetből, amennyit csak lehetséges, és az emlő alakjának megőrzése érdekében szilikonhabot is beültethet. Masztektómia után különféle mellpótló protézisek is választhatók. A műtét előtt és után is beszélje meg gondját orvosával.
Medicentrum
Az emlők túlnyomó része zsírszövet, amelybe tejtermelő mirigyek csoportjai ágyazódnak be. Az emlő nagysága és alakja a zsírszövet mennyiségétől, valamint a támasztó szalagok és izmok állapotától függ. Gyakori, hogy az egyik emlő kissé nagyobb a másiknál. Fájdalom, érzékenység, alaki változás (beleértve a bőr esetleges változását is) vagy göb (esetleg göbök) megjelenése feltétlenül orvosi vizsgálatot indokol.
Tetszett a cikk?



