"Én pont azért nem tudok semmiben sem elmélyülni, mert minden tetszik, de mindenben türelmetlen vagyok. Belekóstolok, kicsit csinálom, utána jön a következő. Itt annyiban szerettem ezt a bemutatót, mert egy kicsit mindegyikbe bele tudtam kontárkodni – tényleg inkább csak annak hívnám – de jól éreztem magam" – árulja el Attila.Ati régi szerelméért, a zenélésért sem hagyná ott a műsorvezetést, mert, mint mondja, e kettő könnyen összeegyeztethető. Ennek ellenére bevallja: a színpadnak komoly varázsa van. "A színpad a zenekarral, egy olyan termékkel, amit te adsz elő, azért az közelebb áll hozzám, azt nagyon élvezem. Ezért egy kicsit irigykedek is az X-Faktorosokra, hogy ők felmennek, énekelnek, fantasztikusat alkotnak, én meg már csak beszélgetni tudok velük" – hallhatjuk az őszinte vallomást a Tabu Tv riportjában.
Attila nyughatatlan természetét, szerteágazó tehetségét nem fenyegeti a megkomolyodás veszélye: "Az a baj, hogy pont most, a koromnál fogva, hogy 30 éves lettem, indokolt lett volna, hogy kezdjek egy kicsit megnyugodni, az élet részéről pont most kaptam ezt a pofont a tragédiával. Ha a nyugodtságom ezt okozta, hogy próbáltam magam összeszedni, letelepedni, és az élet nem engedte, akkor én már csak így nyomom!"



