
"Mindig mindenben részt vettem, mindenhol ott voltam. Százféle szakkörre jártam, sportoltam, és mindent csináltam, amit csak lehetett. Bicikliztünk, ping-pongoztunk, szaladgáltunk, bújócskáztunk, teniszeztünk, fociztunk... A nyolcadikon laktunk - anyukám az ablakból belátta az egész környéket -, úgyhogy mindig tudtuk, hogy csak azon a részen szabad játszani."

"Nagyon szép négy évet töltöttem Szentesen, ahol baromi gyorsan rájöttem, hogy nem vagyok színésznőnek való - abban sokkal többen, sokkal jobbak nálam. Nekem már a gimnáziumban is az volt a célom, hogy Olgi nénihez (Sík Olga) bekerüljek. Nem különböző főiskolákra készültem, hanem Olgi nénihez. Anyukám persze nem örült neki - mindenki azt gondolja, hogy a gimnázium után, az ő okos lánya, majd elmegy egyetemre, és mellette hobbizgat, énekelget, de majd kinövi. Nem így volt, én csak Olgi nénit gondoltam perspektívának. Meghallgatott, felvett, és nála tanultam 92-től, körülbelül 8 évig."
A teljes interjú itt meghallgatható.



