A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál. Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten.
Életútja
A Műegyetemen kezdte, majd Németországban folytatta egyetemi tanulmányait, s 22 éves korában szerzett doktorátust Lipcsében, Werner Karl Heisenbergnél, aki tehetségét felismerve komoly feladattal bízta meg: a hidrogénmolekula energiaszintjével foglalkozó cikkek ellentmondásait kellett megvizsgálnia. Disszertációjának témája a hidrogénion volt, munkájával segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait.
Göttingenben kezdte pályáját, ahol Max Born vezetésével Heisenberg, Wolfgang Pauli, Neumann János, Wigner Jenő és Julius Robert Oppenheimer is dolgozott. 1933-ban a zsidóüldözés miatt elvesztette munkahelyét. Szilárd Leó ekkor már Angliában élt, és Teller részben az ő támogatásával kapott állást a londoni egyetemen, majd Niels Bohrhoz ment Koppenhágába. 1934-ben Budapesten megnősült, majd Londonba költözött, ahol Rockefeller-ösztöndíjat nyert.
Manhattan-terv és Uránium Bizottság
1935-ben előadónak hívták Princetonba, s professzornak a George Washington Egyetemre. Teller az utóbbit választotta, ahol magfizikával kezdett foglalkozni. Fontos szerepe volt az amerikai védelmi kutatásokban, részt vett az atombombát kifejlesztő Manhattan-tervben. A tudóst a hidrogénbomba atyjának is nevezték a fegyver kifejlesztésében játszott fontos szerepéért. A csillagháborús tervként emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezés támogatója volt, legutóbb pedig a rakétavédelmi rendszer kérdései foglalkoztatták. Roosevelt elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium Bizottság, s ennek Szilárd és Wigner mellett Teller is tagja lett.
Elismerések, kitüntetések
Munkásságáért számos kitüntetést kapott, egyebek között az Albert Einstein-díjat, az Enrico Fermi-díjat, a Nemzeti Tudományos Érdemérmet, idén júliusban pedig George Bush elnöktől a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. A tudós már nem tudott elmenni a fehér házi ünnepségre, nevében a lánya vette át az elismerést.
A Magyar Tudományos Akadémia 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A világhírű tudós 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, s 2001-ben elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést.
Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a haláleset kapcsán nyilatkozta: leegyszerűsített képnek tartja, hogy Teller Edét a közvélemény a hidrogénbomba atyjaként tartja számon. Kiemelkedőt alkotott a szilárdtest-fizikától kezdve a nukleáris energia békés felhasználásán keresztül még az informatikában is. Kroó Norbert úgy gondolja, hogy Tellere Ede a Nobel-díjtól csak azért esett el, mert munkásságának egy része a nukleáris hidegháborúhoz kötődik.
A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál. Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten. A Műegyetemen kezdte, majd Németországban folytatta egyetemi tanulmányait, s 22 éves korában szerzett doktorátust Lipcsében, Werner Karl Heisenbergnél, aki tehetségét felismerve komoly feladattal bízta meg...
Tetszett a cikk?



