A New York Times arról a jelenségről közölt elemzést, mely egyszerre szerez fanatikus követőket és kritikusokat: a horror és thriller filmekről, melyekről úgy vélik, hogy a társadalom tükrei is egyben.

A Texasi láncfűrészes gyilkos, a Wes Craven féle klasszikus A sziklák szeme, és a Rettegés háza című horrorok a hetvenes évek sikerfilmjei voltak. Újraforgatott változataikban olyan sztárok domborítanak, mint Naomi Watts, Bill Pullman, vagy Jennifer Conelly.

Ám a New York Timesban megjelent cikk szerint újbóli megjelenésük nem csak a közönség változó ízlésének tudható be, hanem a társadalmi-politikai valóságnak is. Párhuzamba is állítja ezzel a vietnámi háborút követő amerikai bizonytalanságot a 2001. szeptember 11-ét követő időszakkal, amikor a horror újra megjelent a mozivásznon.

Az írás felhozza példaként a japán, pánikkeltésre készített filmeket, melyeknek végén nem mindig irtják ki a gonoszt, a szörnyet, mintegy ezzel is jelezve, hogy a rettegéssel nem mindig lehet végezni.

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.