
"Elektronikus holokaust, profi stylistokkal" - Bakács röviden ennyiben foglalta össze, miként értékeli manapság a műsort. Az egykori zsűritag szerint a hirtelen ismertté váló versenyzőket senki sem készítette fel a népszerűség buktatóira.
Settenkedő a brit Megasztár felfedezettjének, Susan Boyle-nak hányatott sorsa kapcsán írta le meglehetősen sarkos véleményét a tehetségkutató magyar válzozatáról. Az újságíró szerint ezek a műsorok korántsem a jó képességű emberek felemelésének szándékával indulnak, egyedül a nézettség számít. A kereskedelmi televíziók a siker és a hatalmas reklámbevételek oltárán gátlástalanul áldozzák fel a versenyzőket, akiket "tökéletesen kifacsarnak" abban a néhány évben, amíg szükség van rájuk.
"Hol van már Oláh Ibolya (takarítónő), és ki kíváncsi Rúzsa Magdira (pásztorlány) vagy Gál Csaba Boogiera (bróker)?" - teszi fel a költői kérdést Settenkedő, aki annak idején úgy vélte, a zsűri tagjaként jó célt szolgál, ám mára rádöbbent, hogy "egyszerű hentesmunkát" végeztettek velük.
"Mentségemre legyen mondva, fogalmam sem volt, a kiválasztás után mi a gyalázat történik velük. Többnyire semmi, pár év alatt elégnek a haknik során. (...) Ha a tévé nem igazolja vissza létezésedet, akkor már nem is vagy többé, a megmaradt porhüvelyeddel bajlódj el magad." - vonja le az elszmorító konklúziót Bakáts.
A reality show-k, ls televíziós sztárkereső versenyek veszélyeire, illetev a mögöttül álló menedzsment gátlástalanságára már külföldön és itthon is többen felhívták a figyelmet. Más kérdés persze, hogy Settenkedő által most már áldozatoknak tekintett egykori versenyzőknek mennyire válik hasznára mostani, kőkemény hangvételű kirohanása.
Mint, ahogyan azt is többen felvetik, hogy évtizedek óta a magyar médiavilágban mozgó szakemberként vajon valóban nem látott a kulisszák mögé, vagy csak arról van szó, hogy a széria végeztével most aprópénzre váltja hirtelen feltámadt "lelkiismeretét". Mert, hát Bakáts kérdés-sorát akár befejezhetnék azzal is : "és ki kiváncsi ma már Bakáts Tiborra?"



