Egy-egy ilyen esten előfordul, hogy akár több száz képeslap is gazdát cserél. Van, hogy a megye más településeiről is érkeznek gyűjtők.

Vezetőjük, Varga Imre pedig képeslapjainak köszönheti feleségét is.
Varga úr ugyanis amellett, hogy szenvedélyes képeslapgyűjtő, közel 6 ezres kollekcióval rendelkezik – lelkes levelező is volt egykoron. Mindmáig őrzi a különböző országból feladott és neki szóló irományokat; vannak levelei Vietnamból, Svédországból, Ausztráliából, Lengyelországból és természetesen a Szovjetunióból is. Összesen több mint kétezer levelet tárol lakásában.
Sőt, Varga úr egy szovjet levelezési kapcsolatán keresztül szerzett magának asszonyt is! A Világifjúságában meghirdetett címek alapján levelezni kezdett egy szovjetunióbeli lánnyal, aki azonban a későbbiekben nem tudta folytatni a levelezést, és a kapcsolatot átadta egy másik hölgynek. Varga úr elfogadta a dolgot, és örömmel folytatta a levelezést az új - ezúttal ukrán nemzetiségű - hölggyel is.
Hosszú hónapokon át leveleztek, majd egyszer csak a hódmezővásárhelyi férfi felkereste a Kárpátalján élő lányt, akivel rögvest szerelembe estek. S bár Varga úrnak vissza kellett utazni, a levelezés tovább folytatódott; igaz onnantól fogva megváltozott a műfaj: azok már szerelmeslevelek voltak.
Telt-múlt az idő, majd eldöntötték, összeházasodnak. Közel egy évig viszont a házas felek nem élhettek együtt, mert az ifjú asszony nem költözhetett egyből Magyarországra – be kellett ugyanis szerezni Moszkvából a hivatalos áttelepülési engedélyeket; márpedig a szovjet ügyintézés nem ment gyorsan. Végül Anna, a feleség 1971-ben telepedett le Hódmezővásárhelyen. A házaspár máig is itt él boldogan, az asszony megtanulta a magyar nyelvet és zökkenőmentesen vált a magyar hétköznapok részesévé.



