Kánikula, 35-36°, sőt néha 38° is. Várunk a buszra, villamosra, HÉV-re és a megváltásra. Aztán felszállunk, de légkondival ott sem találkozunk. Utazunk, a forróság és a zavart semmittevés változatlanul az életünkre tör. Ismerős? Naná, de mit tehetünk a túlélés reményében? Lássuk.
A legyező, mint messiás:
Igen, ismét kezd divatba jönni (persze ez nem igazán szempont), sőt 4000 éve ugyanúgy kell használni (persze van gépesített legyező is, ez a ventillátor). A legyező nőies és nem túl drága, főleg ha mi magunk készítjük otthon.
Ha a meleg még otthon is megbilincsel minket, akkor ne kreatívkodjunk semmit, csak vigyünk magunkkal egy darab kartonpapírt vagy egy képeslapot az utazásokra. A cél változatlan: kis adag hűvös levegő kisajtolása a lángoló oxigén molekulák közül. Ha jól el vagyunk eresztve anyagilag, béreljünk fel 2 embert, akik majd pálmalevelekkel legyeznek minket egész nap (nem is lenne rossz vállalkozás).
Kiszáradásgátlás vízzel:
A folyadékpótlás előnyeit (pl.: életben maradás) nem sorolnám fel, közismert mindegyik. De egy kényelmi jó tanácsot adok. Mielőtt elindulunk, fagyasszuk kőkeményre a fél literes vizünket, és úgy vigyük magunkkal. Ugyanis amíg hideg a víz, addig hatásos fegyver a meleg ellen, de amint kezd egyezni a levegő hőmérsékletével, már kevésbé üdítő. Elég lassan olvad fel, így hosszabb ideig kitart a hűvössége. Az arcunkhoz, nyakunkhoz szorítva, pedig extra hűtő-funkcióját is kipróbálhatjuk. A cukros italok, gyümölcslevek nem ajánlottak az utazáshoz és folyadékpótláshoz. (kivéve a tiszta gyümilevek, otthon, alaposan behűtve)
Unaloműzők a járműveken:
Olvashatunk, még ha nem is divatos manapság… Sőt könyvet is, nemcsak magazinokat és bulvárlapokat. Persze nem ítélem el ezeket sem, mert a melegben nehéz lehet egy komolyabb könyvre koncentrálni, így kifejezetten jól jöhetnek ezek a könnyedebb olvasmányok.
A zenehallgatás sem hülyeség, bár én nyugodtabb vagyok, ha hallom, ahogy zajlik az élet körülöttem. Elég gázos helyzetben lennék, ha max hangerőn hallgatva valamit, nem jutnának el hozzám a „Vigyázz!”, „Meneküljetek!”, „A villamos nem közlekedik tovább.” és egyéb ilyen jellegű figyelmeztetések. Természetesen 5 másodpercen belül feltűnne, hogy valami nincs rendben, szóval hallgassatok zenét nyugodtan. Csak a többi utazó ne hallja (Illemtankönyv, 1.lecke).
Sőt ha már idáig elmerészkedtünk, vegyük elő Ipod-unkat vagy egyéb szupermodern, hordozható-képernyős lejátszómicsodánkat és kapcsoljuk be a kedvenc sorozatunk egy részét vagy egy videoklippet. (lehetőleg fülhallgatóval, Illemtankönyv, 2.lecke)
Ha még mindig utazunk, akkor kezdjük el figyelni a legérdekesebb állatfajt, az embert. Néha ugyanis érdemes etológiai megfigyeléseket végeznünk, persze csak plátói módon. Csatolhatunk az emberekhez kreált kis élettörténeteket is magunk szórakoztatására. Engedjük szabadjára a fantáziánkat, és gátlástalanul gondoljunk bármit. Különben nem lesz szórakoztató és izgalmas.
A csattanó:
Most pedig elárulom, hogy akinek semelyik lehetőség nem tetszett, vagy már túl van mindegyiken, az akár elmélkedhet is! A gondolkodás, filozofálgatás hasznos és fejlesztő elfoglaltság, nálam prioritást élvez. Itt az ideje, hogy félretegyük problémáink megoldásának halogatását pár percre, és alaposan belecsobbanjunk a gondolatainkba. Íme a szellemi-strand, különbejáratú magánterület.
Aki pedig annyira szerencsétlenül érzi magát a 40°-os húsraktárra emlékeztető, tömött járművön, hogy képtelen még ezekre is (nálam volt már ilyen), az aludjon, vagy nézegesse a határidőnaplójában a feladatokat, ünnepeket, programokat. Hátha beindul a motiváció.
Kellemes utazást!
Mofi
Életkérdések fórum
Kánikula, 35-36°, sőt néha 38° is. Várunk a buszra, villamosra, HÉV-re és a megváltásra. Aztán felszállunk, de légkondival ott sem találkozunk. Utazunk, a forróság és a zavart semmittevés változatlanul az életünkre tör. Ismerős? Naná, de mit tehetünk a túlélés reményében? Lássuk.
Tetszett a cikk?



