Furcsa a sorrend? Nekem nem, így érettségi után nem. Egy új gazdálkodás lehetőségei. Élvezhető nyár? Csak ezek után!
Aratás:
4 év aktív termelés. Elvileg az érettségi mindennek a felhasználása. Nagy zabálás. Menü: irodalom, történelem….talán mindenki tudja a többit. Termeltünk, főztünk, a legfinomabbakat pedig befaltuk, majd kiokádtuk. (ez alatt az érettségit értem) Aki szebben ürített az jobb jegyet kapott. Így most van egy egész jól összehányt érettségim. Kék, műbőr kötéssel. De most nem erről akarok írni.
Füzetek, papírok, dogák, könyvek, levelek, iskolabírósági feljelentés, mittudoménmik. Rengeteg van. Volt. Már learattam. Minden laphoz emlékek sűrű és kusza szálai fűznek. Megnéztem, mérlegeltem, emlékeztem – elég aktívan. Amelyik lapnál sírtam, nevettem, vagy dühöngtem, azt megtartottam. A többi kuka. 5 kg emlék. A hajléktalanok majd mazsolázhatnak a múltamból. Lelki guberálás.
Sikerült learatnom a tárgyiasult 4 évem legérettebb terméseit. Most erjednek 60 évet, majd lehet, hogy lesz aki megissza a levét (mondjuk én). Tapasztalat – pálinka (házi). Vagy az unokáim kidobják.
Ültetés:
Valójában befektetés, vagy hasznosítás. Kérdezte tőlem valaki, hogy az 5-ös dogáimat félreteszem-e, hogy mutogassam majd a gyerekeimnek, ha azok rosszul tanulnak. De inkább nem, nem célom képmutató szülővé válni.
A tankönyveimet (kivéve a kedvenceket) eladom. Pénzre váltom a tudást. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar. Órai firkálgatások, kreatív vonalak – maradhatnak. Egyszer előkapom őket, és akkor talán megihletnek. Írok róluk egy ilyen cikket, vagy rajzolok valami újat, vagy csak elgondolkozom rajtuk. Levelek az osztálynak, közös próbákról, szalagavatóról. Tipikusan olyan tárgyak, amiket majd elviszek az osztálytalálkozókra. Akkor együtt sírhatunk és nevethetünk a nosztalgikus papírlapok fölött, miközben tömjük magunkba a harmadosztályú étterem sült-húsait. Elültettem mindent, ami még virágozhat valaki által.
Virágzás:
Minden lezárva, letisztázva. Új dolgokat nyithatok ki, új utak nyílhatnak meg. Magamba engedhetem a nyarat. Hangokat – gyerekek, madarak, csókok csipogását. Szagokat – zivatar, izzadó férfiak, friss saláták illatát. Fényeket – mosott gyümölcsök, mosott autók, nedves bőr csillogását. Mindezt mélyen belélegzem az érzékszerveimmel. Friss hajtások jelennek meg rajtam, belenyílok az életbe. Védett virág, letépni tilos! Távolról és közelről lehet gyönyörködni, illatát élvezni. Az emberiség nevű virágágyás tagjai már csak ilyenek.
Mofi
Lélekemelő fórum
Furcsa a sorrend? Nekem nem, így érettségi után nem. Egy új gazdálkodás lehetőségei. Élvezhető nyár? Csak ezek után!
Tetszett a cikk?



