Egyébként szépen beszélt a Nagy Ember, imigyen: Nyíljatok ki, becsukott szemek: ez az Út, melyen menni LEHET! Akiknek félrelép a lábuk:

Egyébként szépen beszélt a Nagy Ember, imigyen:

Nyíljatok ki, becsukott szemek:
ez az Út, melyen menni LEHET!
Akiknek félrelép a lábuk:
kedvesen rája taszigáljuk!
Mi mindenkire GONDOLUNK, de -
más mikor sor kerül a TETTre!
Tőlünk mindenki SZÁZAT kaphat
lépésben, vagy... no, azt még hagyd csak!
Kérdik: mint szerzém milliárdom?
Őszintén mondom: biliárdon!
Más érdemtelent kigolyóztam...
Bolond legyek, - és begolyózzam?!
Ez a lényeg? Kimondom mostan:
NEM! Inkább e gyönyörű PROGRAM!
Neve is szép emléket láttat:
48! A sok huszárszázad!
Friss szél zászlókat vigan lenget:
hozunk MAGYAR Országszerelmet!
A Győzelem majd végül búj ki,
ha díszmagyart felölt a multi!
Piros Virágunk Piros Lélek,
de piros más is...észbe véssed!
Ki tudja, mi az: SZOCIÁLIS,
fél lábon bár, jobb sorsra vár is.
Jobb sorsát én előre látom:
itt lesz, - vagy tán a túlvilágon?
Itt lesz a LESZ! Csak lépjünk SZÁZAT,
s meglátjuk, mit a JÖVŐ láttat!

Sokáig visszhangzott a taps a hatalmas teremben. Széles vitorlavászonon megjelentek az állítólagos Hungarian Jövő vetített képei, majd büszkén elvitorláztak. Brixbraxbrux Eduárd lesett az ágyról, de nem meglepetésében, hanem azon prózai okból, hogy testes felesége is forgolódott álmában, és az ágyszakadék szélénél véletlenül meglökte gyáva hősünket, aki még egy Hungarian parlamenti választással sem mer szembenézni, legalábbis éber állapotban.
Eduárd felébredt, és aznap délelőtt mégiscsak nyitott szemű körsétát tett a városban. Arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy nincs lényeges különbség álma és a valóság között. Olyan ez a Demokrácia, mint a rúgós ló, amelyik... no, Eduárd kissé naturalista hasonlatát ide sem merem írni.

Önök, Olvasóim, remélem, nem értenek egyet Eduárddal. Nekem tetszik ez a Demokrácia! Meg a fából vaskarika, a fel nem kelő keljfeljancsi, az elhajíthatatlan hajítófa is...
Tovább a Fórumra

Lelkes Miklós: Gombok

Igen, az így indul, kérem! Megruházások után új ruha. Új világ. Új gombok. Örök hűség, - legalábbis gombönéletrajzokban és gombszónoklatokban.
"Gombház, ha leszakad, lesz más!" Ugye, ismerik ezt a jól hasznosítható mondást? Tudják azt is, hogy mi a gombház? Valószínűleg még a középgenerációjúak sem, ezért ideírom: " ruhán a gomb bebújtatására való hurok vagy gomblyukas pánt". No és miként lehet a mondást hasznosítani? Úgy, ahogyan én tettem, az ötvenes években!


Ha gimnazista koromban egy lányka nem ájult el az áhítattól Erdő című versem hallatán /a költemény akkortájt meg is jelent az egyik napilapban!/, a lánykát egyből "leszakadt gombháznak" nyilvánítottam, bizonyos testrészén bármilyen gömházak voltak is, mert ilyen "fejlődésképtelen" lánykákkal nem érdemes eljátszani az operettdalbeli "gimbelem-gombolom"-ot.

Mások voltak azok az ötvenes évek, bárki bármit mondjon is! A ruhagombokat illetően mindenképpen. Egyrészt még nem volt annyiféle gomb, mint a mai gombliberalizmusban, másrészt Anyámnak volt egy nagy doboza, gombkészlettel, cérnával, varrótűkkel, gyűszűvel, és némi fejcsóválás után /vagy anélkül/ felvarrta a leszakadt gombot, vagy másikkal pótolta.

Felnőtté válásom után azonban gombok és gondok párosodtak, és megjelent gombfiacskájuk gomb-gondként. Egy-egy, cérnafüggvényén meglazult, gomb leválással fenyegetett, sőt, olykor kettő-kettő, vagy három-három is. Ilyenkor mi a teendő? Nos, Olvasóim, az egyik lehetőség nyilván eszükbe jut: meg kell erősíteni a gombot. Ez igen idő-, anyag- és munkaigényes. A másik megoldás is némileg időigényes, de nem kell hozzá anyag és munka: imádkozni kell, hogy a gomb ne szakadjon le, ha pedig valaki esetleg ateista, a le-nem-szakadásra megpróbálhatja szép szóval, vagy kevésbé szép szóval, rábeszélni e renitenskedő gombot. Inkább az előbbi fajta rábeszélést illusztrálnám, mert félek, hogy a Főszerkesztő a "kevésbé szép szó"-ra hozott példámra nagyon csúnyán néz majd. Nos, ilyesféleképpen lehet ezt kivitelezni: " Magyar Gomb! Szent Magyar Hazád szívszövetén számít Reád! Nap kisüt majd, s akkor kisül: serpenyődben vigan mi sül! Ha meg netán semmi se sül: sületlenül ballag a sül. Maradj, gombi, maradj honi! Rossz futás a maratoni! " Az ilyen rábeszélések választópolgároknál nagyon hatásosak, de gomboknál, úgy vettem észre, kevésbé.

Ha már a gomboknál tartunk, meg kell jegyeznem: nem csak felső- és alsóruha-gombok vannak, hanem nyomógombok, illetve megnyomott gombok is. A "nyomógomb" az esetek 99,9 %-ában csalóka Hungarian elnevezés, mert ugyan előfordulhat, hogy e gomb nyomja meg az embert, ám legtöbbnyire az ember nyomja meg az ilyen gombot /vagy az embertelen/.

A nyomógombok között az atomrakéták indítógombjai a legelőkelőbbek, a nyomógomb-arisztrokraták. Ők igazi nyomógombok: sok-sok ember lelkét nyomják, igaz, másokét meg egyáltalán nem. Persze, van is mire felvágni az ilyen gomboknak: egy gombnyomás, - és népes városokban tömegek szabadulhatnak meg minden gondtól /nem csupán a gomb-gondtól!/, igaz, a földön kínokban fetrengőkre ez nem vonatkozik, dehát minden nagy átalakulásnak vannak szerencsétlenül életben maradt áldozatai, nem csupán nagy haszonélvezői.

A jámbor nyomógombok közé tartoznak az autóbuszok ajtónyitás-kérő gombjai. Előfordulhat, hogy csupán egy utas szeretne leszállni, de az, feledékenységében-elgondolkoztában elfelejti megnyomni a gombot az általa kívánt megálló előtt, az autóbusz tehát továbbrohan. Ilyenkor semmi pánik! Az illető, bár eredetileg Manci Nénit, az idős hölgyet szándékozott meglátogatni, és annak végtelen panaszkodását hallgatni jó rumostea és ízletes sütemények fejében, most vegye fejébe: ha néhány megállóval továbbmegy, meglátogathatja az igen csinos Piroskát /aki a mesebeli Piroskánál, a törvénynek megfelelően, idősebb, de azért ragyogóan fiatal/, utóbbi sokkal kellemesebbnek ígérkezik a Manci Néninél teendő látogatásnál, - persze, ez csak akkor jó ötlet, ha nincs otthon a Farkas /bár hozzáteszem: annyi minden bukkan felszínre a mai sexel teli tévésókban, azon sem csodálkoznám, ha.../.

A napokban rámtelefonált az a "nyomja-meg-az-egyes-gombot-ha-nem-a-kettes gombot-ha.., ésígytovább"-pártközvéleménykutató. Egyik gombot sem nyomtam meg, mert a "nem ért egyet" kifejezést túl finomkodónak találtam saját véleményemre, szerintem szükség volna naturalistább véleményeket kifejező gombokra is, legalábbis az ilyen közmolesztálásoknál. Ha már lúd, legyen kövér!

A libáról eszembe jut a gyermekkoromban hallott tréfás versike: "Nyomd meg a gombot: kapsz egy libacombot!" Házunkban Pistike mind a tíz emeleten megnyomta a liftgombot, miközben lefelé száguldott a lépcsőn, ám e sok gombnyomásért egyetlen libacombot sem kapott. /Nem az a bájos politikai reklámgyerek volt, az a Kovács Pistike, az furfangosabb fickócska annál, hogy ilyen kisstílű dolgokkal foglalkozzon!/ A libacomb-elmaradást helyeslem. Ilyen tapintatosan kellene ránevelni a leendő Hungarian szavazókat is, hogy ne higgyenek el mindjárt mindent, ne tapsoljanak minden fülesnek, akár tapsi, akár hapsi. Igen, kellene némi népnevelés, csak hát hol az a nép, amelyik valóban - nép?!
Tovább a Fórumra
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.