A tudat ellentmondásos fogalom a pszichológiában. Sokáig elhanyagolták , több értelemben használják ill. bizonyos pszichológiai könyvek nem is tartalmaznak ezen a címen fejezetet. Tudatállapoton éberségi szintet is értenek.

A tudat ellentmondásos fogalom a pszichológiában. Sokáig elhanyagolták , több értelemben használják ill. bizonyos pszichológiai könyvek nem is tartalmaznak ezen a címen fejezetet. Tudatállapoton éberségi szintet is értenek. az Atkinson-féle könyv definiciója (615 o.):A tudatunk 1 ,folyamatosan figyeli a környezetünket és magunkat, hogy észleleteink, emléknyomaink, és gondolataink pontosan képződjenek le, 2, vezérli önmagunkat és környezetünket, hogy viselkedéses és kognitív tevékenységünket elindítani és befejezni képesek legyünk.

Másképpen:1, önmagunk és környezetünk folyamatos követése.2, önmagunk és környezetünk folyamatos kontrollja.

Tudatos-(aminek tudatában vagyunk, amire figyelünk), tudat előtti - pillanatnyilag nem része a tudatnak de a tudat számára hozzáférhető. Tudattalan-olyan tartalmak, amelyek nem hozzáférhetőek a tudat számára. Ahhoz hogy észlelésünk és egyéb kognitív folyamataink hatékonyan működjenek egy bizonyos éberségi szint szükséges-éberség-aktiváció-arousal.
Ha állatkísérletben metszést végeznek a nyúlt velő és a gerincvelő határán, ez nem nagyon befolyásolja az állat éberségi szintjét. Ha az agytörzset a középagy magasságában metszik át, az állat ébreszthetetlenné válik, erős ingerekre sem reagál. Így az éberségért felelős központ a két metszés közt van. Aktivációs szintünket, éberségünket az agytörzsben lévő ún.: hálózatos állomány (formatio retikularis) határozza meg.

A tudatállapotot leginkább az agyi elektromos tevékenység tükrözi (EEG). Az éberség csökkenése a frekvencia csökkenésével, és az amplitudó növekedésével jár (szinkronizáció). Ezzel ellentétes folyamat a deszinkronizáció. A viselkedés és az agyi elektromos tevékenység nagyjából hasonlóan változik. Az aktív éber állapotnak a béta-tevékenység felel meg(13 Hz )felett, az ellazult éberségnek az alfa-tevékenység felel meg(8-13Hz).Ha tovább csökken az éberségi szint elszenderedünk és elalszunk, tovább csökken a frekvencia.Téta-tevékenység-4-8Hz; delta –tevékenység 4Hz alatt

Megváltozott tudatállapotok
A szokásos aktív éber állapotunktól eltérő állapotokat nevezzük így. Ilyen az alvás, hipnózis, meditáció, kémiai anyagok (alkohol, bizonyos gyógyszerek, kábítószerek)hatására jelentkező állapotok.

Alvás, álom: Az alvás nem egységes folyamat, minőségileg jelentősen különböző szakaszokból áll.Az alvást ún. alvás-laboratóriumban vizsgálják; párhuzamosan rögzítenek különböző élettani változásokat (EEG, EKG, EMG, légzés, szemmozgások, bőrhőmérséklet)és a viselkedést. Az alvás közbeni élményükről kikérdezhetjük az embereket (kérdőív, interjú), esetleg az alvást megszakítva.
Lassú hullámú alvásra jellemző (LHA)az EEG-ben a frekvencia lassulása, a vegetatív működések(szívverés, vérnyomás, légzés)is lassulnak, az izomtónus csökken, a bőrhőmérséklet is.

Az LHA 4 fázisa: szendergés, felületes alvás, közép mély alvás, mélyalvás. Ezek közt fokozati különbségek vannak.

REM-fázis: itt az agy elektromos tevékenysége az éber állapotéra hasonlít, gyors frekvenciájú , a vegetatív funkciók is gyorsulnak, és kissé szabálytalanná válnak .Jellegzetes gyors szemmozgások észlelhetők (REM-rapid eye movement).Érdekes hogy a REM-fázisból nehezebben lehet felébreszteni az alvót. A REM-fázis álmai színesek, filmszerűek, a LHA során jelentkező álmok inkább éber állapot gondolkodására emlékeztet. Az alvásfázisok ciklusosan változnak, ennek a grafikus ábrázolása a hipnogram vagy alvásprofil. Egy alvás alatt 4-6 alvási ciklusra kerül sor , a elnőtt ember a teljes alvásidő 20-40%át tölti REM fázisban. Elméletek: az alvással kapcsolatban: Energiatakarékosság, regeneráció, evolúciós elmélet, a REM-fázis mint információ-feldoplgozás, reverz tanulás.Az alvás zavarai sok problémát okozhatnak.

Figyelem
Az a folyamat amely válogat, szelektál, a bennünket érő rengeteg inger közt, meghatározza hogy mit dolgozzunk fel, mi kerüljön a tudatba. Szűrőhöz vagy zseblámpához hasonlítják a figyelmet. A figyelem elméletek abban különböznek egymástól, hogy a szűrést, szelekciót hova helyezik az információ-feldolgozás korai vagy késői szakaszára.

Korai szűrés elmélete (Broadbent):szerint az információ-feldolgozás korai szakaszán eldől hogy az inger bejut-e a tudatba, további feldolgozásra kerül-e. Az inger fizikai sajátosságai alapján vagy feldolgozzuk vagy kirekesztjük a tudatból. A szelektív figyelmet úgy vizsgálják, hogy a két fülbekülönböző információt adnak (dichotikus hallgatás), majd be kell számolni a hallottakról. Hasonló helyzet a koktélparti jelenség. Kiderült hogy nemcsak fizikai jegyek dolgozódnak fel, a nem-figyelt csatornán,(fülön) hanem részben a szöveg jelentése, tartalma is. Ezek alapján nem szűrésről, hanem csak csillapításról beszélünk - Treisman. Más elmélet szerint (Deutsch és Deutsch) a szűrés az információ-feldolgozás folyamatában viszonylag későn valósul meg.

Vannak olyanelképzelések is, amik szerint nincs szűrés, a szervezet nem kizárja, kiszűri a felesleges információt, hanem a számára lényegeseket erősíti fel – Neisser.
File
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.