A harminchat éves elvált hercegnő halálát követő napokban az exférj, Károly walesi herceg napokig sírt fiaival együtt a régi kedves - azóta feleség, Camilla - megértő, védelmező karjaiban. Bizonyára szerette Dianát, csak másképpen, mint ahogyan annak szüksége lett volna rá.

A harminchat éves elvált hercegnő halálát követő napokban az exférj, Károly walesi herceg napokig sírt fiaival együtt a régi kedves – azóta feleség, Camilla – megértő, védelmező karjaiban. Bizonyára szerette Dianát, csak másképpen, mint ahogyan annak szüksége lett volna rá.

Diana hercegnő gyermekkora

Diana hercegnői magányosságát kevesen érthetik meg, legfeljebb, közelebb kerülhetünk hozzá, ha gyermekkorát megismerjük. Veszekedést, haragot, hisztériát a szülői házból hozunk magunkkal. Akinek már a szülei is elváltak, könnyebben el tudja képzelni az életét a házastársa nélkül. Ha a szülők nyilvánosan bántották egymást, kevésbé tart a gyermek kiadni házastársának titkait másoknak. Olyanokkal barátkozik, akik maguk is képesek haragot tartani, a múlt problémáit a jelenbe vetíteni.

Akinek a szülei megbocsátottak másoknak, nem haragudtak egy napnál tovább, azok készek a másik embernek is a jó tulajdonságait keresni, megbékélni még azzal is, akivel esetleg tettlegességre került sor. (Az én szüleim indulatosak voltak, de sosem tértek nyugovóra haraggal, bosszúval a szívükben, sőt a megbántottakért imádkoztak, s ezt várták el tőlünk is.)

Diana édesanyja négy gyermeke születése után költözött el egy férfivel. Nem kárhoztatjuk, nem hibáztatjuk, de biztos, hogy a gyermekek életére ez döntő hatással volt.

1961. július 1-én Frances és Johnnie Spencernek kislánya született. Két lányuk után fiút vártak, nem készültek a kislány elnevezésével, végül is a Diana nevet adták neki. Nem tudhatták még, hogy Diana Spencer egyszer világhíres név lesz.

Igen régi nemes angol család volt a Spencereké. II. Károly és II. Jakab idejére vezetik vissza családfájukat, amikor is a gazdag farmerek a király segítő támaszává és barátjává váltak.

Válás

Végül megszületett a várva várt fiú, Charles, a házasság azonban megromlott. A gyerekek naponta hallották a szülők hangos veszekedéseit, nyilvános harcait.

Amikor Diana hat éves lett, édesanyja elment otthonról egy másik férfival, Peter Shand Kyddel.

Magányosság
A gyerekek szerettek volna anyjukkal maradni, de csak hétvégén találkozhattak. Az anya is magához vette volna a gyerekeket, de az apa javára döntött a válóper, így szinte hetenként váltották egymást a nevelőnők a házban. Mindent megtettek a gyerekek, hogy elüldözzék őket. Naponta újabb ötleteket eszeltek ki: kidobálták a ruhájukat az ablakon, betárták őket a vécébe, s közben éjszakánként sírtak a magányosságtól. Csak Diana hallotta síró öccsét, de a hatalmas sötét házban félt átmenni hozzá, hogy vigasztalja. A nagyobb lányok ekkor már a gazdag angolok által fenntartott intézetekben nevelkedtek.

Apjuk tőle telhetően kereste a gyerekek kedvét. Karácsonyra mindent megkaptak, amit csak megkívántak. Telve volt a ház játékkal, de kevés volt az ölelés és a csók. Nem volt kihez odabújni. Diana megpróbált kedveskedni apjának, próbálta kedvét keresni a háztartásban való segítséggel is, de amikor hét éves lett, neki is bentlakásos iskolába kellett menni, és csak szünidőben látogatott haza.

Édesanyjuk Skóciába költözött férjével, egy gyönyörű, vadregényes farmra egy szigeten. Nehéz volt a kislánynak követni érzelmileg a folyamatos változásokat, főleg, miután apja szülei is meghaltak, akiktől életében talán a legtöbb szeretetet kapta. Apja – a királyi családhoz való hűségéért – earl címet kapott, Diana lady lett, öccse pedig vikomt. A Shandringham-i Park kastélyba költöztek, mely a gyermekek számára túl nagy és idegen volt, később azonban megszerették, mert kiválóan alkalmas volt party-k rendezésére.

Ifjúkor

Diana a társasági életben találta meg önmagát. Sok barátja volt, jó szívvel adta oda mindenét, hiszen az emberek szeretetére volt leginkább szüksége. Az iskolában elvégezte feladatait, de leginkább akkor jeleskedett, ha segítenie kellett másokon. Rendszeresen jártak szegényekhez, öregekhez, s ez nemcsak tartózkodó ajándékozás volt részéről, megsimogatta, megölelte az elesetteket már egész fiatalon. Az elesettek segítésért már fiatal korában kitüntetést kapott.

Tizenhat évesen fejezte be tanulmányait. Ezidőben apja már újra házasodott. Kezdetben idegenkedett az új asszonytól, amikor azonban azt látta, hogy az asszony milyen gondosan ápolja apját betegsége idején, előbb tisztelni kezdte, majd felnézett rá és megtanulta tőle mindazt, amit későbbi életében oly gyakran végzett: megismerni a szenvedők szükségleteit. Apját a feleség gondos ápolása hozta vissza az életbe.

Egy fél évet még Svájcban töltött, ahol a gazdag családok lányait francia nyelvre és a házvezetés különleges feladataira tanították. Hazatérve apja lakást vásárolt neki Londonban, ahol többé nem kellett magányosnak lennie, hiszen a saját lakását már megoszthatta barátaival.

Ötszáz év óta Diana volt az első királyi hercegnő, aki angol volt, s ráadásul teljesen modern lány, akinek önálló munkája volt, és saját elképzeléseit megvalósíthatta.
Folytatjuk
Dobosy Ildikó

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.