TAVASZI CSENGŐ
A téli árnyak
alatt rejtőző kristálydal-varázslat,
tavasz-varázslat, fehér hóvarázslat,
s a messzeségben szél-feszítő szárnyak.
A téli csöndben
jó menni tavaszt megsejtő örömben,
sejtő örömben, fehér hó-örömben ,
s gyöngyöt nézni cseppenő tündérkönnyben.
A téli erdő
útja már mind új csillagért esengő,
csillagtavaszért, új égért esengő
és cseng a szívben szépséghangú csengő.
A téli varjak,
tudom, kísérnek és velem maradnak,
át-átszállnak egén egy régvolt dalnak,
múlt tavaszán bolondkék pillanatnak.
Tündérkönny cseppen
ágak közé lopakodó melegben,
tavasz melegben, ébresztő melegben
- és szól a csengő, egyre bűvösebben.
Lelkes Miklós
KOSFEJEK
nézd, amott a nyárfasor
átsétál kék tükrökön
eddig jutott el a szán
március és április
két szeles kos összefut
összekoccan összefut
összekoccan összefut
mag feszül zöld pillanat
türöt gyújtón felragyog
március és április
két szeles kos messzefut
két szeles kos esztelen
kék tükörrét szélbe tart
pávák farka mit takar?
szivárványszín fordulat
zöld határban nagy hegyek
morgolódnak békülőn
pávafarok szétterül
patak elvisz csöpp halat
mókus-percünk fákra fut
nagy tükörrét szélbe tart
zúg a szél és száll a zöld
két szeles kos merre jár?
két szeles kos összefut
koccannak a kosfejek
március és április
buggyos török bugyogók
duzzadók és duzzogók
forrás pezsget fényhabot
feltörnek az énekek
csillog arany csigacsáp
törülköznek ablakok
március szól: szólj velem!
április szól: nagy bolond!
törülköznek ablakok
kék a táj és jár a szél
Nagy Királynőm! kék a táj
lüktet arany koronád
száll a felhő messze, el
gyöngy réteken átlobog
tenyeremben csigaház
kanyargása végtelen
csigaházam átadom
kardom ívén fénypatak
koccannak a kosfejek
konokságuk szívig ér
Nagy Királynőm! hallod-e?
feltörnek az énekek
mozdul ég, víz, szél, idő
kék világod szélbe tart
bár szólhatnék szabadon!
ó, bár jönne olyan ég:
múlt és jelen összefut
nemcsak látszat-új tavasz
futna minden, ami rút
életünkből messze, el
szállna piros látomás
erdők zászlós éneke
fent meg felhő-nevetés
koccanódó kosfejek
csendet csengő pénz, ezüst
csendet csegő csillagok
Nagy Királynőm! érzed-e?
szédítő e kék idő
nagy tükörrét szélbe tart
föld-idő és ég-idő
koccanódó kosfejek
feltörnek az énekek
Nagy Királynőm! látod-e
bolondul és boldogan
amint eléd térdelek?
Lelkes Miklós
A K K O R L E G S Z E B B . . .
Akkor legszebb a Csillag
az ég tetején,
ha tavaszt csillogtat benne
fent a remény,
s lent, a fekete ágon,
az Ének maga:
virágok ég felé nyiló
pillanata.
Akkor legszebb a szív is,
ha tavaszra vár,
ha benne öröm és szépség
csillaga fáj,
s fényt kér mélypiros könnycsepp,
a szívbõl jövõ,
s földön is égi virágzás:
csillagidõ.
Lelkes Miklós
Tündérkönny cseppen ágak közé lopakodó melegben,tavasz melegben, ébresztő melegben - és szól a csengő, egyre bűvösebben. // patak elvisz csöpp halat mókus-percünk fákra fut nagy tükörrét szélbe tart zúg a szél és száll a zöld
Tetszett a cikk?



