Míg az örök optimista simán lehet, hogy lábon kihord egy hőemelkedéssel járó, enyhébb lefolyású fertőzést is, úgy, hogy szinte észre sem veszi.
Mi a helyzet a vírusokkal?
A vírusokkal tele van az életünk. Télen és nyáron a nap 24 órájában jelen vannak a levegőben és a szervezetünkben.
Ezek egy része számunkra teljesen veszélytelen, mert a növényeket támadják meg (például a levelek idő előtt barnulását okozó mozaikvírusok).
Aztán persze vannak olyan vírusok is, melyek az emberre is hatnak. Például van néhány herpesz vírus, melyek kisgyerekeknél okozhatnak bajt, de a felnőtteknél a száj környékén megjelenő apróbb vagy nagyobb sebeken kívül nagyobb nem okoz semmit.
Ismerünk olyan betegségeket is, melyek ugyan veszélyesek, akár halált is okozhatnak (például a hepatitis, a AIDS stb), melyek jelen vannak, de megfelelő, elkerülő magatartással a fertőzés veszélye minimális.
S természetesen van jó pár vírus, melynek terjedését védőoltásokkal sikerült megállítani. A korábban oly rettegett feketehimlő így tűnt el a Földről.
De evvel együtt a vírusokra érdemes figyelnünk, mert folyamatosan változnak, s minden új változat némileg eltérő hatású.

Tömegben jobban terjednek a vírusok. Fotó: Robert Pastryk / Pixabay
Mi a helyzet a koronavírusokkal?
Koronavírusból legalább annyi féle van, mint influenzából vagy herpeszből. Szinte mindenki találkozik vele az élete során, s az esetek zömében maximum egy nátha szerű megbetegedést okoz.
Ezen vírusokkal az a baj, hogy nehezen lehet megúszni velük a találkozást. Szakszóval cseppfertőző, a vírus benne van minden fertőzött ember leheletében.
Ha egy fertőzött ember van a közelben, akkor a levegőben is hamar kimutatható a vírus jelenléte. Amit természetesen be fogunk mi magunk is lélegezni (így terjedt az ebola is).
Ezért igyekeznek minden fertőzött és beteg embert elkülöníteni az egészségesektől a lehető hamarabb. Ennek az egyik legfontosabb eszköze a tájékoztatás, ezért van róla ennyi hír.
A másik probléma a most megjelent koronavírussal, mint minden újonnan megjelenő vírussal, hogy nem ismerjük a betegség tényleges lefolyását. S az orvosi munka a fertőzés tovább terjedésének megakadályozásán túlmenően a betegség alapos megismerésére is kiterjed. Gyógyítanak és kutatnak egyszerre, mindezt roham tempóban.
S mi a helyzet a félelemmel?
A félelem önmagában se nem jó, se nem rossz. Egyszerűen csak van, s jelez, hogy valamire kiemelten figyeljünk oda. A baj vele mindig akkor van, amikor megjelenik bennünk a görcsölés.
Mert a görcs, az ellenállás feszültté tehet minket, és ez a szenvedéseink legfőbb forrása.
Mentem tegnap a metrón, s amikor átszálltam a Keletinél, feltűnt mögöttem két távol-keleti nő védőmaszkban. Ésszel ugyan tudom, hogy a távol-keletiek között még idehaza sem ritka a védőmaszk viselése 2013 óta, mégis összerezzentem.
A Facebookon egy barátom is hasonló esetről számolt be, amit egy bevásárlóközpont pénztárosai kapcsán tapasztalt meg.
Amit tehetünk ilyen helyzetben, hogy tudatosítjuk ezt a reakciót. Ne akarjuk tőle elszaladni, hanem csak engedjünk teret ennek az érzésnek. Mert ha ez sikerül, képesek leszünk a bennünk lévő feszültséget elengedni.
Amihez persze jelen kell lennünk, s látnunk kell magunkat, s mindazt, amit teszünk.
Kapcsolódó cikkek
Bevallom, én is emberből vagyok. Amikor megláttam a két távol-keleti (valószínűleg japán) hölgyet, akkor én is szaporábbra vettem a lépteimet.
Majd tudatosan elkezdtem elengedni a bennem lévő feszültséget, s fél perc múlva már az sem zavart, hogy a M4-es metró mozgólépcsőjén a két hölgy elmenjen mellettem.
S a bennem megtörtént változásnak egyetlen forrása az a 4 kérdés volt, mely az elengedés technikájának alapját adja.
Az elengedés technikájáról itt olvashatsz többet: Az elengedés technikája és pszichológiája



