Egy délutáni séta, esti beszélgetés egy pohár bor mellett, csodákra képes. Ebben az időszakban különleges alkalmunk nyílik egy kicsit mélyebbre, távolabbra látni magunkban és egymásban, a közös életünkben. Számba vehetjük eddigi örömeinket, bánatainkat, elmondhatjuk egymásnak céljainkat, vágyainkat. Szőjünk közös álmokat, amelyek még szorosabbá és gazdagabbá teszik a közös jövőt.
Itt van tehát az ideje a meghittebb együttléteknek, az apró adventi meglepetéseknek, az esti csendes beszélgetéseknek. Emlékezzünk vissza együtt, hol és mikor ismerkedtünk meg? Megvan még vajon az első randink helyszíne, az a régi étterem? Mikor sétáltunk együtt kéz a kézben utoljára? Tegyük meg most. Van kedvenc erdőnk? Épületünk? Kávézónk? Mindenképp együtt menjünk el oda. A téli ünnepeknél nincs is talán kedvezőbb alkalom a romantikát, a bensőségességet becsempészni kapcsolatainkba. S nincs is annál szebb karácsonyi ajándék, mint amikor figyelmet, időt fordítunk az együttlétre.

Tudjuk, hogy az ünnep sokszor nyűg. Bevásárlás, kötelező ajándékok, nagytakarítás, szervezés, s a legtöbbünk ezeket a feladatokat a napi munka mellett teljesíti. Állítsuk meg a sodrást, a megfelelés kényszert! Vegyük észre, hogy mindez a szükséges anyagi dolog, csak a felszín, nem ezek vagyunk mi, s nem ez a kapcsolatunk, a szeretetünk, a szerelmünk valódi tartalma.
Van egy gyönyörű magyar szó: lélekjelenlét.
A köznyelvben annyit jelent, hogy egy embert nem sodornak el az érzései, hanem a figyelme a jelenben marad, észnél van, s eszerint jár el. Mélyebb értelemben a lelkünk, az énünk valódi jelenlétét jelenti, amikor nem hagyjuk sodortatni magunkat, hanem teret engedünk a lélek valódi tartalmának, s erre figyelünk. Advent utolsó szakaszában ennél nincs fontosabb: a lelkünkkel jelen lenni.
Szereted a kedvesed, párod, szerelmed? Ha igen, adhatsz-e ennél többet neki, s kaphatsz-e ennél többet: a lélek jelenlétét.
A Te lelked hol jár? Mit hordoz? Mit jelent neked és párodnak a lélekjelenlét?
Ha kíváncsi vagy rám, itt megtalálsz>>



