Réka szerint - aki hasonló panasszal fordult hozzám – semmi értelme az életnek. Megfogalmazása szerint, csak szenvedünk, görcsölünk, idegeskedünk, és úgyis hamarosan vége lesz az egésznek, tehát semmi értelme. Amikor barátai bulizni hívják, egy darabig még lelkes, de legtöbbször az utolsó pillanatban lemondja a programot. Nincs kedve az egész készülődés „macerájához”, mikor pár óra múlva úgyis vége lesz a bulinak, és bármilyen jó volt a hangulat, utána minden kezdődik elölről. Ha mégis hagyja meggyőzni magát, akkor sem tud a jelenben lenni, gondolatai máshol járnak, és még oda sem értek, már indulna haza.

Amikor családállítással ránéztünk a problémájára, az mutatkozott meg, hogy Réka nem akart megszületni. Elmondása szerint, édesanyja túl is hordta, végül meg kellett indítani mesterségesen a szülést, és közben is voltak komplikációk. Réka már ott nemet mondott az életre.
Ez az eset csak egy a sok közül, és csak egy formája annak, amikor valaki nem az életet akarja választani. Annak, hogy elforduljunk az élettől, rengeteg oka lehet.
Sokan már a megszületés előtt mondanak nemet az életre. Ők azok, akik folyamatos önszabotázsban élik az életüket.
Vannak, akik szeretnének ugyan élni, de egy szerettük elvesztése akkora fájdalmat okoz nekik, és a lélekben akkora szeretet köti össze vele, hogy lélekben azt mondják: „Ha te elmentél, megyek én is”. Sok gyógyíthatatlan betegségben szenvedő emberek van ilyen fogadalma. Abortuszon átesett, vagy gyermeküket korán elvesztő nők között gyakori a jelenség, illetve azok között, akik elveszítették ikrüket.
Kapcsolódó cikkek
Az emberek nagy része szenved kisebb –nagyobb mértékben hasonló „tünetektől”. Sokan vannak, akik folyton balesetveszélyes helyzeteket hoznak létre, vagy esetleg veszélyes sportokhoz vonzódnak. Amikor valaki sokszor él át olyan élethelyzetet, amikor fennáll egy olyan baleset, helyzet veszélye, esetleg olyan betegség, amiben elveszítheti az életét, akkor gondolni kell arra, hogy lélekben fokozottan vonzódik a halál felé.
Most Halottak Napja környékén figyeljünk jobban magunkra, és másokra is. Ha úgy érezzük, szükség van rá, kérjünk segítséget, vagy ha másokon vesszük észre ezeket a jeleket, támogassuk és bíztassuk őt, hogy forduljon szakemberhez.



