1. Felelősségmegoszlás
Minél többen vagyunk az adott helyzet részesei, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elmarad a segítségnyújtás, mivel ilyenkor mindenki a másik személytől várja azt, hogy közbeavatkozzon. Az egyén nem érzi a felelősség súlyát olyan mértékben, hiszen az több személy között oszlik meg.
2. Kompetenciahiány
Minél speciálisabb ismeretet, vagy képességet igényelne az adott helyzet megoldása, annál valószínűbb, hogy elmarad a segítségnyújtás. Az egyén ugyanis segítségnyújtás esetén felméri a saját képességeit, s minél kevésbé érzi magát alkalmasnak az adott helyzet kezelésére, annál kisebb az esélye a beavatkozásnak.

3. Személyészlelés
Minél hasonlóbbnak észlelünk valakit magunkhoz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy szükség esetén segítséget nyújtunk a számára. Számíthat többek között az öltözet, az életkor, a nemzetiség, a vallási hovatartozás, politikai nézet, vagy a rokoni kapcsolat. Az érzelmi kötődés fontos tényező, a genetikai hasonlóság – a családi kapcsolatok foka - azonban szintén növeli a segítségnyújtás valószínűségét.
4. Oktulajdonítás
Hajlamosak vagyunk inkább azoknak segítséget nyújtani, akikről úgy hisszük, önhibájukon kívül kerültek bajba. Ennek megítélésekor korábbi tapasztalataink, esetleges előítéleteink hatással lehetnek ránk, így előfordulhat, hogy rossz következtetést vonunk le a segítségre szoruló helyzetéről.
Kapcsolódó cikkek
5. Igazságos világba vetett hit
Sokan hisszük, hogy a világ igazságos hely, ahol mindenki azt kapja, amit érdemel. Ez a fajta heurisztika elősegítheti azt, hogy morális szempontból a helyes úton maradjunk, ám csökkentheti a segítségnyújtást valószínűségét, amikor valaki önhibájából kifolyólag került az adott helyzetbe.



