Aztán amikor bekerül az iskolába, elkezdik megtölteni a fejét egy csomó „szükségtelen” adattal. A tanultak összekeverednek, ellentmondásba kerülnek egymással és az ember esetleg úgy érzi, hogy ő már nem is tud tanulni. Ha a memóriáját akarja fejleszteni, nincs más dolga, mint visszanyúlni abba a kreatív gyermeki korba, mikor még ösztönösen tudta a dolgokat. 
Játsszon memória játékot!
A memória játék nagyon egyszerű. Vágjon ki gyufásdoboz méretű képeket. Legjobbak az egynemű geometriai formák, melyek nem színesek. Mindegyikből egy párat, azonos méretű kartonokon. Keverje össze őket és indulhat a játék. A kezdők kevés képpel és precízen sakktáblaformába rendezve játsszák. A profik azonban szanaszét szórják entropikusan az asztalon. A játék a képi memóriát – mint például az arcmemóriát és a térbeli memóriát – hová tettem a dolgokat? – fejleszti.
Tanuljon verseket!
A memória fejlesztésére különösen alkalmas Arany János verseinek tanulása. A verbális – szóbeli – memória fejlesztésének legjobb módja. Segíthet, ha hallás után tanulja meg a verseket, például ha magnóra felolvassa ötször, majd lefekvés előtt meghallgatja 3-4-szer és ébredés után 1-2-szer. A vers így nagyon gyorsan rögzül. Profik próbálkozhatnak utána Shakepeare műveivel, vagy kortárs művészek alkotásaival is.
Énekeljen és táncoljon egyszerre!
A dal és a mozgás az agyat olyan módon mozgatja meg, hogy az fogékonyabbá válik minden újra. Több oxigén jut az agyunkhoz, és fizikailag is erőteljesebbekké válunk ettől. A legjobb a magyar néptánc, a dalkör, de például a transztánc, vagy szabad tánc is alkalmas lehet erre, ha közben énekelni is módunk van. A dalnak nem fontos értelmesnek lennie, lehet "mantrázás" is.



