Március 8. a nemzetközi nőnap, amelynek eredete a dolgozó nők jogaihoz fűződik. A nőnap eleinte a dolgozó nők szolidaritásának ünnepe volt, amelyen elsősorban a választójogért, a munkához való jogért, az egyenlő munkáért egyenlő bérért léptek harcba.

1910 augusztusában, Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára határozták el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak március 8-án annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért.

Mára egész Európában, az amerikai kontinensen, de Kínában és Indiában is a nők köszöntésére használják e napot.



Vannak azonban, akik ma már idejétmúltnak tartják a nőnapot, a létrejöttével kapcsolatos előzmények miatt, mások úgy vélik, a kommunizmus egyik csökevénye csupán. Ám voltaképpen mégiscsak jó, hogy van a naptárban egy ilyen nap, amelyik arra figyelmezteti a férfiakat: hajtsanak fejet a feleségek, az anyák, a nagymamák és egyáltalán, minden nő előtt. Mondják el nekik – legalább évente egyszer – őszintén, hogy nélkülük mennyivel szürkébb lenne az életünk, hogy jólesik megcsókolni, megsimogatni őket.

A szocialista gyakorlatban megszokott szegfűs ünneplések szerencsére már elmaradtak. Szerencsére, mert annakidején ez sem a nőnek szólt elsősorban, s a legtöbbször a férfiak tivornyázásáról volt szó olyankor is.

A legtöbb nő ma is azt várná ettől az ünneptől, hogy egyszer majd ugyanúgy megbecsülik munkájukat, mint férfitársaikét. Talán egyszer már valóra válhatna ez a vágyunk is, nekünk, nőknek.
   
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.