A kutatók 300 kétpetéjű és egypetéjű ikerpár adatait elemezték, akik közül sokan nem is együtt nőttek fel. A megosztott gének különböző variációi és a nevelés lehetővé tette a kutatók számára, hogy a gének és a környezet közötti kapcsolatot, valamint a munkával járó stresszt, az elégedettséget és a fizikai egészséget elemezzék.
Miután összevetették az eredményeket, levonták a következtetéseket: a személyiségtípust összefüggésbe lehetett hozni a munkahelyi stresszel és az egészséggel, úgy tűnik, a személyiségbeli különbségek nagy része – közel 45 százaléka – a géneknek tudható be.
A későbbi analízis becslése alapján a genetika felelős 32 százalékban a munkahelyi stressz személyiségre gyakorolt hatásáért, 35 százalékban a munkahelyi elégedettségért és 47 százalékban az egészségügyi problémákért..
A végeredmény szerint a munkahelyi stressz és a rossz egészségügyi állapot a géneknek és a személyiségünknek is köszönhető.

„Nem állítjuk, hogy a munkahelyi stressz nem lehet felelős és nem okoz gondot, vagy hogy nincsenek olyan dolgok, melyek stresszt okoznak – mondta Timothy Judge PhD, a tanulmány vezetője, az Indianai South Bend-ben levő Notre Dame egyetem professzora. – De azt sem mondhatjuk, hogy mindenkinek jobb lenne az élete, ha gyakran cserélne munkát.”
Az Organizational Behavior and Human Decision Processes szaklapban megjelent tanulmány, úgy tűnik, arra hívja fel a figyelmet, hogy a természet elől nem menekülhetünk. A kutatók szerint kérdéses, hogy a stresszt a környezet - melyben nap mint nap mozgunk - váltja ki, vagy a dolgozó veleszületett személyisége?
Ez a kérdés nem ennyire egysíkú – véli Carol A. Prescott PhD, a dél-kaliforniai, Los Angeles-i egyetem pszichológiaprofesszora. „Az iker-tanulmányokban nehéz elkülöníteni a környezetet, melyen mindkét testvér osztozott – mindegy, hogy ez gyermekkori környezet volt vagy munkahelyi -, attól a környezettől, melyhez egyiküknek nem volt köze, vagyis a véletlenszerű eseményeket, választásokat, a szerencsét, a személyes döntéseket.”
A szakember szerint éppen a nem megosztott környezet határozza meg sok esetben a viselkedést. Judge és kollégái megpróbáltak disztingválni a megosztott és nem megosztott tényezők között. Amellett, hogy figyelembe vették, együtt nőttek-e fel az ikrek, ellenőrizték az oktatási- illetve munkahelyi környezetet és jellemzőiket (így a veszélyes munkahelyet is), még mindig maradhattak sajátos különbségek a nem megosztott környezetből fakadóan.
S bár sok „szürke” terület maradt, a tanulmány felveti annak lehetőségét, hogy a korábbi tanulmányok, melyek a munkahelyi stresszt és az egészségügyi problémákat szorosan összekötötték, nem mutattak teljes képet.
A lakosságot széles körben vizsgáló epidemiológiai vizsgálatok szintén nem vették számításba a géneket és a temperamentumot – a tényezőket, melyek hatással lehetnek arra, hogyan éli meg a munkahelyi stresszt valaki, vagy hogyan írja le azt egy kérdőívben – mondta Timothy Judge, aki hozzátette, a stressz és az egészségügyi probléma közötti kapcsolat nagy része genetikus.

Simon Rego, aki a New York-i Albert Einstein College pszichiátria- és viselkedéstudomány adjunktusa és egyben a Montefiore egészségközpont munkatársa, elmondta: nem szabad elfelejtenünk, hogy a gének befolyásolnak, ámde nem tartanak ellenőrzés alatt minket. Valaki, aki érzékenyebb a munkahelyi stresszre, ettől még nem stresszeli túl magát szükségszerűen. A stressz gyakran akkor kap igazán hangsúlyt, ha az ember temperamentuma és a környezeti hatások összeadódnak.
„A hajlam és a stresszorok közti kölcsönhatás az, ami valóban aktiválja a stresszre való érzékenységet” – véli az adjunktus.
Ha hajlamosak vagyunk is a stresszre – akár génjeink, akár élettapasztalataink, vagy a kettő ötvöződése miatt -, jó hír, hogy képesek vagyunk megküzdeni vele. A beszédterápia például segít az embereknek felismerni a szituációkat, melyek fokozott stresszt váltanak ki belőlük és megtanulni, hogyan küzdjenek meg ezekkel – tette hozzá Simon Rego.
B.A.
Forrás >>
Képek: FreeDigitalPhotos.net



