- vannak jó és vannak rossz emberek
- a jó emberek szegények, a gazdagok pedig rossz emberek.
Nyilván nem gondolja mindenki ezt, de nagyon sokan igen. Azt hiszem, ez a szegény emberek önvigasztalása, a szegénység magasztalása, hogy legalább ennyi legyen, a hit, hogy a szegények jók.
Persze sok szegény nem jó. És sok gazdag sem jó. Sőt, senki sem egyöntetűen jó, és senki sem kizárólag rossz. Mindenféle ember van, kikben az úgymond jóság és rosszaság különböző mértékben keveredik, ráadásképp egyes cselekedetek, melyek jóknak vagy rosszaknak tűnnek, lehet, hogy nem is azok, hanem épp az ellenkezőjük.

Az áldozat szerepe – hagyd ott!
Az áldozatiság az, azt hiszem, amiből ki kellene lépnünk. Elmúlt már a feudális világ (oligarchák ide vagy oda), és bár az esélyegyenlőség oly messze még, mint ide Lacháza, azért az, ki szegénységbe született, sok esetben már kitörhet.
Nem gyorsan. Lassan. Szívós, kitartó munkával. De nem mindegy, miféle munkával.
Mert a szegény nem attól szegény, hogy kevéssé iskolázott, vagy mert a világ gonosz, és nem ad neki jól fizető állást! Ez az áldozatiság. Az, hogy a körülményeket okoljuk. Nem.
A szegénységtudat és a felelősség
A szegénységet a szegénységtudat szüli újra meg újra. És az a hit, mely ezzel együtt jár, hogy valakik fent (isten vagy kormány, teljesen mindegy) arra hivatott, hogy őrá vigyázzon. A szegényre. A felelősséget még mindig az ügyeletes apuci viseli, kormányapuci vagy istenapuci, nem az egyén. Nem te. Pedig a te életed. Kell-e aktuálisabb időszak arra, hogy meglásd, hogy a kormányapuci nem a te pecsenyédet sütögeti? Vagyis hát bocsánat, dehogynem a te pecsenyédet sütögeti, csak hát nem neked, hanem saját magának.
Ébresztő: a szociális háló nem azért van, hogy te jól élj. A szociális háló azért van, hogy a legelesettebbeket ne hagyja éhen halni és megfagyni. De te ennél többet szeretnél, igaz?
Akkor felejtsd el a kormányt! Szerencsétlen és dilettáns momentán, jobb, ha magadra számítasz. És te mindig ott vagy magadnak.
A pénznek törvényszerűségei vannak csakúgy, mint a fizikának
Ahogy a föld a gravitáció erejével magához vonzza a Dalai Lámát csakúgy, mint Sztálint, az anyagiak bősége sem függ vallási és erkölcsi hovatartozástól, jóságtól, nemességtől vagy rosszaságtól. Ám van a bőségnek olyan szintje, melyet a rosszindulattal, destruktivitással átitatott emberek sosem érnek el. Lehet sok pénzük, de a valódi bőséget soha meg nem kóstolják.

A valódi bőség csak olyan embernek lehet osztályrésze, aki átégette magán a szégyeneit, aki felkutatta magában a gonoszt csakúgy, mint a fényeset, és átölelte, majd felemelte magában ezeket.
A bőség egyik megnyilvánulása a pénz, mely csak egy eszköz, semmi több. Egy olyan eszköz, melyet eljuttathatsz olyan emberekhez, olyan intézményekhez, melyek szükséget szenvednek.
Ehhez kell, hogy neked legyen.
Attól, hogy neked több van, másoknak nem lesz kevesebb! És ha te megérted mélyen a bőség törvényszerűségeit és tovább adod, másoknak is megtanítod azt, akkor együtt növekszünk, együtt válunk a bőség állandó élvezőivé.
Ha fel akarod számolni a szegénységet, az éhezést, a nélkülözést, a szegénységtudatot alakítsd magadban bőségtudattá, válj gazdaggá, és tanítsd meg másoknak, hogyan kell. És megtalálod magadban és körülötted egyszerre a pénzt és az Istent. Soha többé nem kell választanod.
Ezt tanulhatod meg, ezen a folyamaton mehetsz át a Teremtés csoportban. Várlak szeretettel!
Képek: FreeDigitalPhotos.net



