
A két legfontosabb, az életünkre ható felismerés, hogy érzelmeink nagyon fontos üzeneteket hordozhatnak, így nem kell egyáltalán megijednünk attól, hogy szívünkre hallgatva téves döntésre jutunk, illetve megfelelő érzelmi intelligencia birtokában, kiemelkedő, átlagon felüli intellektuális képességek nélkül is sokra vihetjük az életben. Az önmegvalósítás vágya és képessége például, a korábban feltételezettekkel ellentétben, az érzelmi intelligenciával és nem az IQ-val van összefüggésben.
„A munkahelyen az érzelmi intelligencia fejlettsége kulcskérdés, hiszen naponta kerülünk olyan helyzetbe, ahol el kell döntenünk, hogy kimutassuk-e az érzelmeinket vagy inkább rejtsük el őket, kerüljük el a problémát és konfliktusokat vagy álljunk azok elébe, felhasználjuk-e érzelmeinket a problémamegoldásban integrálva azokat gondolatainkkal?” – mondta Dr. Bikfalvi Réka, a Lélekkel az Egészségért Alapítvány vezetője, majd folytatta: „Ezek a döntések óriási érzelmi munkát jelentenek, ezáltal befolyásolják munkateljesítményünket és a munkával való elégedettségünket.
Az érzelmek felhasználása jó eszköz az ötletek, a jó érzés és a csapatszellem kialakításához; az érzelmek megértése betekintést enged abba, mi motivál másokat, mit miért tesznek; az érzelmek szabályozása pedig lehetővé teszi, hogy nyitottak maradjunk az érzelmeink által közvetített információkra.”
A munkahelyi siker tekintetében az érzelmi intelligencia összetevői közül a legfontosabb tényezők az önmegvalósítás, a boldogság, az optimizmus, az önismeret és az önérvényesítés. Ezért ha valaki megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkezik, akkor képes egyensúlyban tartani és leküzdeni indulati reakcióit, és sikeresen megvédeni magát a romboló stressz hatásoktól. Emellett vizsgálatok azt is bizonyították, hogy az érzelmi intelligencia birtoklása felvértezhet minket a munkahelyi kiégéssel szemben is. Ráadásul néhány kutatás olyan eredményeket közölt, mely az alacsonyabb érzelmi intelligencia szerepét emeli ki a fokozottabb kiégésben, mégpedig elsősorban ügyfélszolgálati munkakörökben dolgozóknál és segítő foglalkozásúaknál. Akiknek gyakrabban kell személyes interakciókban részt venniük, gyakran találkoznak ügyfelekkel, nagyobb érzelmi munkát végeznek, ugyanis munkakörük megkívánja, hogy erőteljesebben szabályozzák, módosítsák, kezeljék érzelmeiket, ez pedig könnyebben vezethet érzelmi kimerültséghez, végül kiégéshez. Az alacsony érzelmi intelligencia tehát különösen nagy rizikófaktor lehet ügyfélszolgálati és segítő szerepkörökben a kiégést illetően.

Mayer és Salovey szerint az emberek négyféleképpen kezelhetik az érzelmi szituációkat: védekező reakcióval, felismeréssel és halogatással, társas konvencióknak megfelelő reakciókkal és érzelmi szabályozással. Ezek közül az utolsó, az érzelmi szabályozás a leghatékonyabb stratégia, mely az érzelmek felismerésével kezdődik, később pedig tudatosan alkalmazhatjuk ezeket a problémák megoldásában. Érzelmi intelligenciánkkal, annak fejlesztésével tehát nem csak érdemes foglalkoznunk, de kell is. Hiszen a magas érzelmi intelligencia a mindennapi életben való boldogulás, a sikeresség egyik kulcsa.
Képek:
David Castillo Dominici / FreeDigitalPhotos.net
Ambro / FreeDigitalPhotos.net



