Régen, egy érzelmi mélypontom idején nem tudtam mihez nyúljak, hogy a mély fájdalomtól valahogy szabaduljak. Aztán elkeseredésem csúcspontján leültem lótuszülésbe kábé két centire a hangfalaimtól, totál hangerőre állítottam a zenét és meditációs pózban végighallgattam a Metallicától a Master of Puppets számot. Ha ismered ezt a nótát, el tudod képzelni, hogy ekkora hangerőn és ilyen közelről milyen rezgéseket ad... ez a pár perc mély belső üvöltés a zenével úgy átmosott, mint amikor egy vihar elsöpör minden szemetet a városból és nem marad más utána, csak az eső nedvességszaga.
Szerintem a Metallicás fiúknak nem biztos, hogy eszébe jutott valaha is, hogy valaki ilyen jellegű önterápiára használja a zenéjüket...
Ez mondjuk elég extrém eset volt. Viszont többször sikerült az életindulóimmal rávennem magamat a mozgásra, a takarításra, és egyáltalán, az állóvíz-állapotból való kimozdulásra.

Számodra melyek azok a zenék, amik ilyen hatással vannak rád?
Érdemes összegyűjteni őket, akár egy válogatáslemezt készíteni belőlük magadnak és időnként meghallgatni. Belehelyezni magad a gondtalan öröm állapotába, hogy feltöltődj a mindennapi rutin szürkeségéből és újra színesben lásd a világodat!
Kapcsolódó cikkek



