„Akit nem simogatnak eleget, annak kiszárad a lelke.” Móricz Zsigmond

Stressz kezeléssel foglalkozó sorozatunk ELSŐ részében áttekintettük, milyen testi-lelki, viselkedésbeli jezésekből fedezheti fel valaki időben magán, VAGY szerettein, ESETLEG főnökén, hogy olyan nagy nyomás (stresszor hatás) alá került, amellyel aktuálisan képtelen megküzdeni. A mai részben megnézzük, hogy a jó stressz kezeléshez, miként lehet felhasználni distresszes tapasztalatainkat és hol, merre, miben rejtőznek legtöbbünk stresszorai (distresszt kiváltó tényezői).
Előző rész: Stresszreaktor vagy? Figyelem! Öndiagnózis időben >>
Van haszna a szenvedésnek? Hasznosíthatjuk fájdalmas, distresszes élményeinket?
Igen, amennyiben tanulunk belőlük… Ha valaki egyszer méltatlanul bánt velünk - az az ő bűne. De, ha ezt később többször is megteheti velünk, abban az ő rosszindulata mellett már benne van saját ostobaságunk is.
Ha jobban odafigyelnénk, többet tanulhatnánk saját magunk és mások korábbi tapasztalataiból! Képesek lehetnénk elkerülni olyan stresszorokat, amiktől egyszer-kétszer-„x-szer” már szenvedtünk. A többedszer félrelépő „társ”, a sokadszor leszokást ígérő „pár”, az örökké kölcsönkérő szomszéd, a felelős magatartást ígérgető tinédzser játszmájára gondolok.
Rajtunk múlik, hogy továbbra is szenvedünk-e ezektől, vagy végre letérítjük őket és/vagy magunkat a korábban megszokott pályáról…
Ehhez az első lépés a stresszorok (distressz választ kiváltó tényezők) tudatos felmérése, rögzítése. Ezt a Stresszor Leltárt, először vázlatosan a stresszorokkal szembesülés után egy fecnire vázoljuk fel. Aztán részletesebben, táblázatban nyugodtabb körülmények között, mondjuk este, TV-nézés helyett készítsük el. Hogyan?
Amikor a distressz valamelyik, sorozatunk első fejezetében leírt jelét észleljük magunkon, írjuk le, hogy: hol, mikor, ki-mi, hogyan, mivel okozott distresszt a számunkra. Különösen jó, ha lejegyzeteljük azt is, hogy közben milyen érzéseink, gondolataink támadtak, miként reagáltunk (testi reakciók, viselkedés) önkéntelenül a stressz helyzetre.

Napról-napra, hétről-hétre vezetve a Stresszor Leltárt, fokozatosan kibontakozik és tudatosul bennünk a ránk ható stresszorok köre, valamint reagálásaink és azok következményei. (A második lépés a stresszorok elleni hatékony válaszlépéseink megtervezése lesz, de ezt majd a következő fejezetben tárgyaljuk.)
Hol, mikor, miben rejtőznek stresszoraink?
A legtöbb ember személyes stresszora szinte biztos, hogy valamelyik alábbi szituációból kerül ki, tehát a Stresszor Leltárában várhatóan az alábbi nehézségek közül fog szerepelni néhány.
Stresszor leltár:
- Családi/pénzügyi: házastárs, gyermek, közelálló rokon (barát) halála (különösen megrázó, ha váratlanul következik be, életkora, élethelyzete hasonlít a magunkéhoz), súlyos betegsége, balesete, szakítás, különélés, válás, házasságkötés, gyermek születése, befogadása, elköltözése otthonról, kereset csökkenés, túlköltekezés, hiteltörlesztési problémák (devizaárfolyam változások), jelzálog érvényesítés...
- Személyes: súlyos betegség, baleset, áldott állapot, ill. ennek elmaradása, költözés, építkezés, menstruáció, klimax...
- Munkahelyi/iskolai: több mint 40 órás heti munkaidő, alacsony fizetés, többműszakos munkarend, rendszeres túlórák, rossz munkahelyi légkör, egészségtelen munkakörülmények, munkába állás, új beosztásba kerülés, munkanélkülivé válás, nyugdíjazás, stb.; ill. fiataloknál: tanévkezdés, vizsga-, érettségi-időszak, iskolaváltás, szerelem, szerelmi csalódás...
Ne felejtsük el azonban, hogy számtalan esetben a fent felsoroltakhoz hasonló külső, sokszor nehezen megváltoztatható stresszorok okozta kínt tovább súlyosbítjuk magunk azzal, ha nem a distressz részeként kezeljük az ilyenkor természetesen kialakuló gondolkodási hibáinkat (spontán automatikus negatív gondolatokat), hanem rossz előérzetnek, sorsszerűségnek tartjuk őket.
Milyen formában jelentkeznek a leggyakrabban a spontán automatikus negatív gondolatok?
Ezek a rövidítve SANG-ok, többnyire:
- katasztrofizálás
- fekete-fehér gondolkodás
- pozitívumok, eredményeink leértékelése
- „gondolatolvasás”
- negatív szűrő
- túlzott általánosítás
A következő részben ezzel foglalkozunk részletesebben!
Dr. Kopácsi László



