Megközelítés
A Normafa térsége Buda nyugati határán fekszik, nagy része erdőterület, amely a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, és szomszédos a XII. kerülettel.
BKV
A 21-es busszal a Moszkva tértől húsz perc alatt megközelíthető, vagy a Fogaskerekű vasúttal a városmajori végállomásról.
Menetrendek:
21-es busz, 21-es busz vissza, 90-es busz Normafa - KFKI, 90-es busz KFKI - Normafa,Fogaskerekű vasút, Fogaskerekű vasút vissza
MÁV
Aki kicsinyeivel romantikus utazásra vágyik az erdőn át, az jöjjön a Hűvösvölgy felől Gyermekvasúttal a hegyre.
Autó
A legnagyobb probléma a hétvégi autós áradat parkolása, amely sokszor lehetetlen körülményeket teremt, így érdemesebb autóikat az említett csomópontok közelében hagyni, és tömegközlekedési eszközzel tovább utazni.
Kerékpár
A Fogaskerekűvel a kijelölt helyen lehet kerékpárt szállítani, de a sportosabbak nyugodtan vágjanak neki az emelkedőnek.
Gyalog
Rendszeresen indulnak teljesítménytúrák a Moszkva térről, ezért bátran ajánljuk, hogy jöjjenek akár gyalog is a hegyre azok, akik kedvelik a hegymászást.
Túraajánló a Normafa környékéről induló gyalogos sétákra
Normafától Makkosmáriáig
Az út a Síházat érintve nyugati irányban indul el, a Budakeszi erdőn át. A 2001-ben kiadott "Budai-hegység" (Cartographia) térképen "síút" felirattal találjuk meg. Télen-nyáron jól járható, útközben esővédő házikó mellett haladunk el. Az út végcélja a makkosmáriai kegytemplom, előtte pihenőréttel. Az út hossza kb. 2,5 km, enyhén lejt, így 45 perces sétát igényel. (visszafelé az emelkedő miatt ez kb. 1 óra).
Normafától a Virágvölgyön át Budakeszire
A Síházat érintve a Makkosmária felé vezető síúton indulunk el, majd kb. 1 km után a jobbra eső Csacsi-rétnél leereszkedünk a völgybe, ahol esővédő házikót és pihenő padokkal körülvett tűzrakóhelyet is találunk. Innen sárga színű turistajelzés vezet be a Budakeszi Virágvölgybe. Egy útkeresztezés után a piros kereszt jelzésen előrehaladva elérjük Budakeszi házait, illetve a főutcánál a 22-es autóbusz megállóhelyét. A teljes út kb. 3,5 km, enyhén lejt, így kb. 1 óra alatt megtehetjük, de útközben érdemes a szép környezetben pihenőt is tartani.
Normafától a János-hegyi Erzsébet-kilátóig
A Normafa kilátópontjától észak felé tekintve szemünkbe tűnik a környék legmagasabb pontján álló János-hegyi Erzsébet-kilátó. Így "toronyiránt" indulva a hegygerincen haladhatunk, és a Normafa-lejtőt elhagyva rövidesen az Anna-rétre érünk. A kék színű körjárat turistajelzéseit követve a síugrósánc és a Sport szálló épületeit elhagyva érkezünk a Libegő felső végállomásához. Innen indul a János-hegy csúcsára vezető emelkedő út, az 527 m magasan álló Erzsébet-kilátótoronyhoz (Schulek Frigyes neoromán stílusban épített műve.) A toronyból körkilátás nyílik a Fővárosra és a Budai-hegyekre.
Az út kb. 2,5 km hosszú, a végén emelkedővel, 1 órai sétával bejárhatjuk. Visszafelé a jelzés másik ágán (körjárat) juthatunk újra a Normafához.
Normafa - Farkas-vögy - Farkasrét
A Síháztól az Olimpia szálló parkolójáig, majd a gyermekvasút Normafa megállója mellett a síneken átkelve, néhány lépésre rátalálunk a gyermek síiskola telepére. Innen az erdei úton déli irányba haladva jutunk a szép, árnyékos Farkas-völgybe. Az út mentén helyenként letelepedésre alkalmas rétek, tisztások teszik változatosabbá a sétát.
A völgy alsó részében autóval is járható úton haladunk tovább. Végül az útkereszteződéshez érve a 8-as autóbuszra szállhatunk, vagy balra, az emelkedő úton (zöld háromszög jelzés) át a Farkasréti-térre, az 59-es villamos vagy az 53-as autóbusz állomására. Az útvonal hossza kb. 4,5 km, a befejező kisebb emelkedővel együtt jól járható, 1-1,5 órai kényelmes sétával, de útközben a szép réteken pihenésre is érdemes további időt szakítani.
Síház - Normafa-lejtő - Harang-völgy - Csillag-völgy - Mátyás király út - Városkút
A Síháztól a Normafa-lejtő mellett leereszkedve, majd az aszfaltúton átkelve a Harang-völgy felső végéhez jutunk. Innen a völgy szélén haladó erdei úton, vagy a füves lejtőn tovább ereszkedünk a Harang-völgy alsó kijárata felé. Útközben a rétet kísérő rendkívül szép facsoportok látványában gyönyörködhetünk. Az út idáig alig 1 km-nél, de a lejtős terep igénybe veszi a lábizmokat, és csak óvatosan haladhatunk (fél óra). Tartsunk a völgyben pihenőt is, majd a Felső Zugligeti autóúton jobbra fordulva, rövid sétával elérjük a Csillagvölgyi utat, melyen most már emelkedővel, kb. 1 km-nyire újból elérjük a Mátyás király utat. Ezen keleti irányban továbbmenve jutunk el a Városkút környékére. (autóbusz és fogaskerekű állomás)
Az itteni források táplálták a XV. században létesült vízvezetéket, melyet a Budai Várba, Mátyás király palotájáig építettek meg. Az útvonal teljes hossza 4,5 km, amit 1,5 órai járással és közbenső pihenőkkel 2 - 2,5 óra alatt tehetünk meg.
Síház - Fizikai Kutató Intézet - Frankhegyi turistaház - Irhás-árok
A Síháztól a Konkoly Thege Miklós úton a Csillagvizsgáló és a Csillebérci Gyermeküdülő Centrum területe mellett elhaladva 2,5 km-es úton jutunk el a Központi Fizikai Kutató Intézet bejáratáig. Ezt a szakaszt a 90-es autóbusszal is megtehetjük. Innen erdei úton, a piros négyszög jelzést követve érjük el a Kolacsovszky turistaházat, (1,5 km), majd a jelzésen továbbhaladva újabb 2 km után, az Irhás-árok végén, a 8-as autóbusz állomását. A teljes út tehát 6 km, melyet a 40-es autóbusz igénybevételével rövidíthetünk le. (pihenőkkel 2,5 vagy 1,5 óra alatt járhatjuk végig)
Normafa - János-hegy - Hárs-hegy - Hűvösvölgy
A Síháztól a 3-as számú túrajavaslatban leírtak szerint jutunk el a János-hegyi Erzsébet-kilátótoronyhoz (2,5 km, kb. 1 óra gyaloglás). A János-hegyről északnyugati irányban indulva a piros színű turistajelzésen lefelé haladva 1,5 km után érkezünk a Szépjuhászné nyeregbe. (Itt 22-es autóbusz állomást találunk.) A Gyermekvasút pályáját keresztezve a sárga jelzésen, erősebb kapaszkodóval érhetjük el a Hárs-hegyet, ahol újabb kilátótornyot vehetünk igénybe (1 km, 100 m emelkedő). A jelzésen tovább haladva 2 km-re a hűvösvölgyi villamos-autóbusz végállomásra érünk. A teljes út tehát 7 km, 150 m emelkedővel, ezt pihenőkkel és a kilátótornyok felkeresésével kb. 3,5 óra alatt tehetjük meg.
Széchenyi-hegyi gyermekvasút
Fáradtság nélkül nézhetjük végig a környék kirándulóhelyeit, ha felülünk a Hűvösvölgy és Széchenyi-hegy között közlekedő gyermekvasútra. Teljes menetideje kb. 50 perc. Állomásai: Hűvösvölgy, Hárshegy, Szépjuhászné, János-hegy, Virágvölgy, Csillebérc, Normafa, Széchenyi-hegy.
A Normafát övező látnivalók és érdekességek
Szabadság-hegy
A János-hegy - Hármaskút-tető - Szabadság-hegy - Széchenyi-hegy széles hegyháta magasra emelkedik a város felett. Ebből mintegy 5 km-es szakasz jut a Szabadság-hegyre, mely mára jórészt betelepült villákkal, családi házakkal.
Harang-völgy
A Szabadság-hegy északi oldaláról induló szép völgy mely párhuzamos a közeli Csillag-völggyel. Üde rétekkel tarkított, bükk, fenyő és egyéb lombozat övezi.
Csillag-völgy
A Szabadság-hegy oldalából északi irányba lenyúló szép völgy. Szomszédos a Harang-völggyel, melytől egy kis gerinc választja el.
Óravilla
A Diana utca 25/c sz. alatt álló történelmi nevezetességű műemléképület, mely nevét a homlokzatán található óráról kapta.
János-hegy
A főváros közvetlen környezetének legmagasabb csúcsa (527 m). A János-hegy egyben az egyik legszebb kilátópont Budapest környékén.
Erzsébet-kilátó
Budapest legmagasabb pontjának, a János-hegy dísze. A kilátótorony 1908-1910 között épült. Négy, egymás fölötti, egyre kisebbedő teraszos kialakítását Schulek Frigyes tervezte.
Hármaskút-tető
Széles, lapos hegyhát a Normafától az Erzsébet-kilátó felé vezető úton. A János-hegyi libegő ide érkezik fel.
Tündér-hegy
A Hármaskút-tetőről Zugliget felé indulva jutunk le a Tündér-hegy 383 m magas csúcsához. A hegy dísze a gerincből magasan kiemelkedő Tündér-szikla.
Disznófő-forrás
A budai hegyvidék legismertebb forrása, melyet romantikus kiképzésű vas vadkanfej díszít. Jó ivóvizű.
Szentendre
Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen
Belépőjegyek
2004. március 30 - április 30. között
Támogatói jegy 1.000,- Ft
Felnõtt 800,- Ft
Kedvezményes: diák, nyugdíjas 400,- Ft
Családi jegy (2 felnõtt, 2 vagy több gyermek) 2.000,- Ft
Pénteki pajtaprogram (PPP) 300,- Ft
Éves bérlet
Felnõtt bérlet 2.000,- Ft
Diák bérlet 1.000,- Ft
(A névre szóló bérlet korlátlan belépési lehetõséget jelent vásárlójának a 2004-es esztendõre. A bérletet csak a rajta feltüntetett személy használhatja, személyazonosságát a pénztárban igazolnia kell.)
2004. május 1 - október 31. között
2004. május 1-tõl a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma rendelete alapján a Szabadtéri Néprajzi Múzeum állandó kiállításainak megtekintése ingyenes. Csütörtöktõl vasárnapig a múzeumban programok zajlanak. E napokon a múzeum kedvezményes belépõjeggyel, fesztiválokon pedig teljes árú belépõjeggyel látogatható
Állandó kiállítások megtekintése kedden és szerdán ingyenes.
Tevékeny napokon: kézmûves, zenei, gasztronómiai és egyéb programok egész nap
(Tesz-vesz múzeum, Ízes Csütörtök, Pénteki Praktikák, Szombati Szöszmötölés, Muzsikáló Vasárnap, Léhûtõk hete, Népi építészeti napok)
Egész évben nyitva tartó kiállítások
Néprajzi Látványtár ingyenes
Skanzen Galéria
(január 6. - március 30., október 31. - december 12. ) 300,-Ft
(március 30. - október 31.) múzeumi belépõjeggyel látogatható
Budapestrõl valamennyi közlekedési eszközzel egy-másfél órán belül elérhetõ. A városon belül "SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM" táblákkal jelölve van az útvonal.
Megközelítés:
Autóbusszal Budapestrõl, Személygépkocsival, HÉV+Helyi autóbusz
Kerékpárral, gyalogosan
Szombatonként kézmûves mesterek bemutatója fogadja a látogatókat a múzeum különbözõ tájegységeiben, ahol vállalkozó kedvû látogatóink ki is próbálhatják a különféle mesterségeket. Lesz csipkeverés, gyékényfonás, bõrmunkák, mézeskalács díszítés, kosárfonás. A múzeummal még csak ismerkedõ látogatóink 10 órai kezdettel családi tárlatvezetésen vehetnek részt, a régi szerkezetek kedvelõi pedig megnézhetik a nyirádi vízimalmot mûködés közben, vagy régen elfeledett játékokat próbálhatnak ki a Játékudvarban. Alkalmanként megelevenedik az állattartó tanya, ahol õsi magyar állatfajtákkal ismerkedhetnek vendégeink. "Homo faber - az építkezõ ember" programsorozatunkat egyrészt az építészet iránt érdeklõdõ, másrészt a kertészkedni, barkácsolni szeretõ látogatóinknak ajánljuk. A Szombati Szöszmötölés aktuális programját mindig elolvashatják majd itt az interneten, néhány programról pedig már elozetesen is tájékozódhatnak:
Homo faber programsorozat, Homo faber szakkörök (kemence, biokert és lugas építés)
Szombati Szöszmötölés keretében különféle programokon vehetnek részt. A túra során azokkal a helyszínekkel szeretnénk megismertetni Önöket, ahol ezek a programok zajlanak, ezért az itt található sorrendet mindig a napit programhoz igazítsák (az sem biztos, hogy az itt bemutatott helyszíneken mindig van program)! A Szombati Szöszmötölés aktuális programját mindig megtalálják honlapunkon, a Rendezvénynaptárban. Kellemes szöszmötölést kívánunk!
1 Bejárati térkép - Családi tárlatvezetés
Ahogy belépnek a múzeumba, egy nagyméretű térképpel találják szemben magukat. A múzeum térképén nemcsak a már megépült épületeket és tájegységeket tekinthetik meg, de a még építésre váró részeket is.
Szombatonként családi tárlatvezetés indul a bejárattól, melyre szeretettel várjuk Önöket is!
2 Hajdúbagosi lakóház - Nosztalgia fotóműterem
Az 1835-ben épített, hajdúbagosi, boltíves tornáccal rendelkező lakóházban a kisnemesi származású, de paraszti életformát folytató Szántó família élt. Módosságát bizonyítják a debreceni asztalos-központban készített festett bútortok, melyek az 1860-as évek után készültek. A szoba-konyha-szoba-kamra elrendezésű épület szobáit a cserépből épített boglyakemencékkel fűtötték, de a hátsó szobában már a takaréktűzhely, a "beépített konyha" is megtalálható.
A lakóház hátsó kamrájában fényképészeti műterem működik. Itt az alkalom, hogy kipróbálják, hogy festenek nagyanyáink, nagyapáink ruháiban, és ezt egy fényképen megörökítsék!
3 Szántóföld - Mezőgazdasági munkák
A múzeum Alföldi mezőváros tájegysége még nem készült el teljesen. Mára a bal oldali utcasor, a szélmalom és az állattartó tanya épültek meg. A mezőváros építésre váró központi tere helyén jelenleg szántóföld látható, ahol búzát, kukoricát, rozsot termelünk.
Látogatóink bizonyos napokon megtekinthetik az őszi, nyári és téli mezőgazdasági munkákat, mint a szántás, vetés vagy aratás.
4 Bajai tímárműhely - Bőrös bemutató és foglalkozás
Az épületet 1856-ban, a bajai Horváth Márton tímármester építtette. Földszintjén vizesműhely, szárazműhely és raktár található, felső szintjén pedig szárítópadlás. A műhelyben a vöröstímárokra jellemző növényi cseres eljárással készítették a marhabőrt: besózás után az áztatógödörben kiöblítették és több napra a meszesgödörbe rakták. A tímártőkén szőrtelenítették és lehúsolták, majd a mésztelenítőkádban újra átmosták. A műhelyben történt a cserzés, melyhez a cserlevet általában tölgyfa kéregből nyerték. A cserzés három fázisban valósult meg: az előcserzőkádban, a függesztőgödörben és az ültetőkádban, majd az ajtó melletti szittatókádban mosták ki. Ezután a bőrt szétvágták és a félnedves bőrt halzsírral dörzsölték be. Mivel a száradó bőr zsugorodott feszítőrámára feszítették, majd a szárítópadláson szárították. A berendezések között felfedezhetjük az 1742-ben készült csodálatos céhládát is. A tímárműhely udvarán egy bőrös mester tart bemutatót és foglalkozást.
5 Nagykunsági álltartó tanya - Élet a tanyán
A szélmalomtól pár méterre található a nagykunsági állattartó tanya.
Az alföldi mezővárosok képe érdekes tagolódást mutatott. A város központjában emeletes épületek és rangos parasztpolgári házak álltak, ezt a városi magot vette körül egy falusias övezet. A település harmadik övezetét a határban szétszórt tanyák világ alkotta. A múzeumi tanya az 1920-as éveket idézi. A szoba-konyha-kamra-szín alaprajzú, disznóóllal egybeépített, toldott tornácú ház lakásként szolgált. Az udvaron áll a gémeskút, csirke- és kutyaól, kukoricagóré, marhaállás, karám, nyári jászol és a birkakarám. Ezekben az építményekben élnek a hagyományos magyarállatfajták, amelyek élettel töltik meg a tanyát: a szürkemarha, a rackajuh, a cigája, a mangalica sertés, tyúkok, libák és kecskék.
Az Élet a tanyán programon az állatok etetésével, gondozásával ismerkedhetnek látogatóink.
6 Harkai lakóház - Gyertyamártás
A Kisalföld tájegység kápolna mögötti épülete Harkáról származik, a Sopron környéki evangélikus németség 19. századi építészetét és századfordulói lakáskultúráját mutatja be. Ez az úgynevezett hosszúház (Langhaus) egymást követő három szoba-konyhás részből áll. Ezekhez hozzáépítve kapott helyet a gazdasági épületek sora: két kamra, mindenespince és istállók. A lakószoba berendezésekor a tájegységben általános, hagyományos sarkos elrendezési módot követtük. Az ágyak tetején sokféle tárgyat és díszt tartottak. Itt helyezték el a halottasládát, amelyben a halotti stafírung kapott helyet. Ezt már házasságkötéskor megkapták a lányok és legények. Az ágyak tetején tartották a bibliát, az énekeskönyveket és kalendáriumokat. Az ágyak fő ékessége azonban a döntve elhelyezett szentképek és az eléjük állított színes porcelánbögrék voltak.
A ház következő bejárata a múzeum gyertyamártó műhelyébe vezet. Látogatóink itt megismerhetik a gyertyamártás és gyertyaöntés műveleteit, és foglalkozáson maguk és készíthetnek gyertyát.
7 Jánossomorjai lakóház - Kézműves foglalkozás és bemutató
Ez az épület a Mosoni-síkság német nyelvű lakóinak életébe enged bepillantást. Egy úgynevezett kettős házban járunk, amely egy hosszabb oldali és egy rövidebb oldali részből áll. A bal oldali szárnyban a rangos berendezés egy módos, 50-60 holdon gazdálkodó, katolikus német család életét mutatja. A lakóház berendezése téli állapotot tükröz. A mindennapokban a hátsó szobában éltek, itt láthatjuk a mindennapi foglalatosság kellékeit: a kemence padkán a hímzés eszközeit, a földön gyermekjátékokat. Ide kerültek a hagyományos padágyak is, amelyeket este kihúztak és hálóhelynek használtak. Az épület jobb oldali szárnyában kézműves foglalkozásokat és bemutatókat tartunk.
8 Süttöri lakóház - Mézeskalács műhely
Az utcasor utolsó portáján, a Fertő vidékén általános fűrészfogas beépítésű, oszlopos tornácú lakóház áll, amely Süttörről került a múzeumba. Az utcai homlokzaton lévő szoborfülkében Szent Flórián szobra áll, hivatva, hogy a tűzvésztől védelmezze a házat.
A Kisalföld tájegység valamennyi lakóházában a nyílt füstelvezetés módját, a szabadkéményt láthatjuk. A süttöri lakóház reprezentálja a 20. század elején, a vidéken meginduló építészeti változásokat, a "modernizálást". 1914-ben az itt lakó család megszüntette a konyhában a középkemencés tüzelőberendezést és felépítették a díszes vasalású, mászókéményes kenyérsütő kemencét és rakott tűzhelyet.
Ebben az épületben működik a múzeum mézeskalács műhelye, ahol ízletes mézeskalácsot kóstolhatnak, megnézhetik, hogy készülnek a szép minták, és foglalkozáson ki is próbálhatják a mézeskalács-díszítést.
9 Nyirádi vízimalom - Működés közben
A Bakony-Balaton felvidék tájegység első épülete egy működő vízimalom. A malmot a Veszprémi Püspökség építtette Nyírád külterületén. Az írott források már a 18. század elején említik, de aztán a század közepén - ismeretlen okokból - közel 100 évre megszűnt működni. A múzeumban a 19. század közepi újjáépítéskor elnyert formájában építettük fel a malmot, a hiányzó szerkezeti elemeit rekonstruáltuk. Szombati szöszmötölésen kétszer is beindítjuk a vízimalmot. Ilyenkor a múzeumi "molnár" részletesen elmeséli és bemutatja a malom működését.
10 Uszkai porta - Játékudvar
A Felső-Tiszavidék tájegység harmadik portája, a legmódosabb ház és udvara az egykori kisnemesek életébe enged bepillantást a 19-20. század fordulóján. A lakóépületet Uszkáról telepítettük át, abból a községből, ahol a jobbágyfelszabadításig a legtöbb kisnemes élt a környéken. A vályogfalú, zsindelytetős házat az 1860-as években építették. Berendezése kora őszi állapotot mutat. A vizitszobának hívott utcai helyiség az ünnepi használatra és vendégek számára fenntartott tisztaszoba. Igényes berendezése a család rangját hangsúlyozza. A hátsó helyiség a földes lakószoba. Tágasabb ugyan, mégsem sokban különbözik a jómódú parasztokétól. A hűvösebbre fordult időt mutatja, hogy a csikómasinát (vastűzhelyet) már beköltöztették a konyhából. A ház széles telkén számos tölgyfából ácsolt, zsindelyfedelű épület érzékelteti a 90 holdas gazdaság igényeit.
A porta udvarán szombatonként játékudvar működik, ahol a régi népi játékokat (pl. gólyaláb) próbálhatják ki vendégeink. A játékudvarban gyakran kézműves bemutatókat is tartunk.
Reméljük, kellemesen telt a napjuk a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban és egy kicsit segítettünk Önöknek az eligazodásban is! Ha már megéheztek, térjenek be
a Járokszállási Fogadóba vagy a múzeumi pékségbe! Szeretettel várjuk Önöket máskor is a múzeumban
A túrát összeállította: P.Gy.
A Normafa térsége Buda nyugati határán fekszik, nagy része erdőterület, amely a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, és szomszédos a XII. kerülettel. 2004. május 1-tõl a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma rendelete alapján a Szabadtéri Néprajzi Múzeum állandó kiállításainak megtekintése ingyenes.
Tetszett a cikk?



