2004. március 15-én ünnepeljük az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharc 156. évfordulóját. "A márciusi ifjak álma most valóra válik!" - a szlogenje az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező központi rendezvényeknek.

2004. március 15-én ünnepeljük az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharc 156. évfordulóját. „A márciusi ifjak álma most valóra válik!” – a szlogenje az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező központi rendezvényeknek.


Egy kis történelemi visszaemlékezés…

1848 elején egyre érzékelhetőbbé vált a Habsburg-birodalom külpolitikai helyzetének megrendülése. Ugyanakkor a Pozsonyban ülésező magyar rendi országgyűlés munkája megakadt.

A holtpontról a párizsi forradalom híre mozdította ki a magyar politikát. Kossuth Lajos1848. március 3-i felirati beszédében a sorok közé rejtve alkotmányos átalakítást követelt a birodalom egész területén

Kossuth német nyelvre azonnal lefordított és Bécsben kinyomtatott beszéde olyan erjedést indított meg a császárvárosban, amely egyik oka volt a március 13-i bécsi forradalom kitörésének. Ez a forradalom tette lehetetlenné az erőszakos fellépést a magyar reformellenzékkel szemben, s ennek híre inspirálta a március 15-i pesti forradalmat.

A magyar politikának Pozsony mellett ugyanis volt egy másik központja is: az ország fővárosa, Pest-Buda. Itt tömörült a nemesi és polgári értelmiség elitje; azok a költők, írók, publicisták, színészek, festők, akik munkásságukkal előmozdították a polgári átalakulás eszményeit. E fiatal értelmiség egyik jelentős, radikális csoportja, a Pillwax kávéházban tartotta összejöveteleit.

Petőfi és társai elhatározták, hogy cselekedni fognak, s kivívják a sajtószabadságot.
Március 15-én reggel Petőfi és társai a szemerkélő esőben elindultak a Pillwaxból az egyetemre. Az ottani ifjúság csatlakozása után mintegy ezren folytatták útjukat a Hatvani utcába, Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához. Itt Irinyi a nép nevében lefoglalta a sajtót, s a nyomdászok megkezdték kinyomtatni a Tizenkét pont és a Nemzeti dalt.

Déltájban a nyomda előtt összegyűlt tömeg küldöttséget küldött Bajza Józsefhez, a Nemzeti Színház igazgatójához, hogy aznap este a színház a Bánk bán-t tűzze műsorára. Bajza erre ígéretet is tett.

Délután 2 órakor a Nemzeti Múzeum előtt mintegy tízezren gyűltek össze, ahol több ezer példányban osztották szét a Tizenkét pontot és Nemzeti dalt.

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait is a Tizenkét pont követeléseihez történő csatlakozásra. Forradalmi választmány alakult, majd a tömeg megindult Budára, hogy a végrehajtó hatalom legfontosabb kormányszékével is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből a jobbágyfelszabadítás egyik legkövetkezetesebb szószólóját, Táncsics Mihályt. A délután folyamán elterjedt hírek ellenére, a Helytartótanács mégsem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a Tizenkét pontot, Táncsicsot szabadon bocsátotta, és eltörölte a cenzúrát.

Pest forradalma, vértelen forradalom volt, azonban még kevés lett volna az átalakulás keresztülviteléhez. Az országgyűlési küldöttség bécsi útjának sikerét a pesti forradalomról érkező hírek is elősegítették.

Forrásként használva:
Március 15

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 156. évfordulója alkalmából március 15-én rendezendő ünnepi megemlékezések programja Budapesten.
Részletes program


Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.